Kanyaró Európában: Magyarországon nincs okunk félni

Olvasási idő kb. 2 perc

A szakértők szerint Magyarországon nem kell járványtól tartani, viszont 15 hónap alatti csecsemővel ne utazzunk olyan országba, ahol elkaphatja a fertőzést.

Az elmúlt napokban sokat hallhattunk arról, kanyarójárvány van Európában. Utánajártunk, kinek kell aggódnia, és ki van biztonságban. A szakértők szerint Magyarországon nem kell járványtól tartani, viszont 15 hónap alatti csecsemővel ne utazzunk olyan országba, ahol elkaphatja a fertőzést.

A híradások szerint Európa több országában is járványszerűen terjed a kanyaró. Az EU-n belül idén januárban és februárban több mint négyezren kapták el, a legtöbb beteget Bulgáriában, Franciaországban, Olaszországban és Németországban regisztrálták.

Ezeket az országokat tehát kerüljük, ha gyermekünk 15 hónapnál fiatalabb, ő ugyanis még nem kaphatta meg a kanyaró elleni védőoltást, az MMR-t (morbilli, azaz kanyaró, mumpsz illetve rubeola). Bár az újszülöttek anyai védettsége 6 hónapig tart, a legkisebbeket sem ajánlatos kitenni a betegség veszélyeinek. Csecsemőkorban ugyanis a betegség súlyos lefolyású.

A kanyaró a bárányhimlőhöz hasonló, kiütésekkel járó betegség. Bevezető tünetei a hurut, magas láz, kötőhártyagyulladás, fénykerülés, valamint az úgynevezett Koplik-folt, amely a szájnyálkahártyán megjelenő kis szürkés folt. A fertőzés lappangási ideje 10 nap, ezt követően megjelennek a kiemelkedő, foltos-göbös, barnáslila színű kiütések: először a fül mögött, majd lefelé elterjednek az egész testen, összefolynak. A betegség múlásával a kiütések a megjelenés sorrendjében tűnnek el.

Kanyaró elleni védőoltást 15 hónapos korban kapnak a gyerekek, melyet 11 évesen egy emlékeztető oltás követ. Ezt az oltást a legutóbbi, 1989-es kanyarójárványt követően vezették be Magyarországon.

Idősebb embereknél is előfordulhat, hogy a már lecsökkent védettség miatt elkapják a betegséget, amely esetükben enyhe lefolyásúvá szelidül, bár továbbra is bőrkiütésekkel jár.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Eszter
Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.