Mozart egyedül nem segít a gyerek IQ-ján

Zanza!

Hogy mi befolyásolhatja a gyermek intelligenciaszintjét a genetikán kívül? Például a megfelelő táplálkozás, a védelem a különféle mérgező anyagoktól, a sok játék és testmozgás. Ez mind hozzájárul a gyermeki intelligencia fejlődéséhez. Ám valóban fejleszthető az IQ? Ha igen, mi köze ehhez Mozartnak?

Fotó: Phillipe Teuwen
Fotó: Phillipe Teuwen

A legtöbb szakember egyetért abban, hogy intelligencia-mérés helyett inkább segítenünk kell a gyermeknek elérni értelmi képességeinek határát, a lehető legkevesebb stresszel. Egyik szakember sem említi azonban a villogó játékokat, a számítógépes programokat vagy a Baba Mozart-videót, mint intelligencia-fejlesztő eszközt.

Egy 1993-as tanulmány azt állította, hogy a „Mozart-hatás” működik: azok a gyerekek, akik korai éveikben rendszeresen hallgattak komolyzenét, felnőttkorukban az IQ-juk magasabb volt, mint azoknak, akik nem hallgattak. Az elmúlt években ezt számos tanulmány megkérdőjelezte. A fejlődéspszichológusok szerint az agy leginkább a multiszenzoros stimulációval fejlődik, amely a zenét is magában foglalhatja, de nincs jelentősége, hogy a gyerek klasszikus, pop, rock, vagy jazz zenét hallgat.

Hogyan fejlődik a gyermeki agy?

A méhen belüli időszaktól számítva négyéves korig robbanásszerű ütemben nő a gyerekek agya. Tulajdonképpen a felnőtt agyméret 90%-át eléri, még mielőtt oviba kerülnének. A gyors növekedésnek ezen időszaka ideális a tanuláshoz.

Azonban az agy fejlődése nem áll meg négyéves korban. Végig a gyermekkor folyamán, sőt, még a korai felnőttkorban is fejlődik, és egyre összetettebb lesz. Sajnos, a korai agyfejlődés mértékéről hallva nagyon sok szülő bepánikol, és azonnal beiratja gyermekét mindenféle iskola-előképző, fejlesztő foglalkozásra.

A szülők sokszor azt hiszik, ha csemetéjük gyorsan és korán tanul, később is előnyben lesz a többiekhez képest. Elfelejtik, hogy a gyereknek legjobb a saját ritmusában tanulni. Általánosságban elmondható, hogy azoknál, akik a korai években kimagaslóak, mire iskoláskorba lépnek, lelassul a teljesítményük, és a többiek utolérik őket.

Ha nem figyelsz, nem mesél többet

A szoros korai kötődés a szülőkhöz, a gondozóhoz azonban segíti a gyermek intelligenciájának fejlődését. Mindez meghatározó a későbbi érzelmi, szociális és értelmi fejlődés szempontjából. A korai időszakban a szemkontaktusnak és az értő figyelemnek nagy szerepe van. A gyerek gyorsan megérzi, ha csak úgy tesz a szülő, mintha figyelne, ezért lassan leszokik a mesélésről. Fontos, hogy az érzelmet arcmimikával, gesztusokkal, hangszínnel és egyéb nonverbális jelekkel is kifejezzük. Mikor már nagyobb a gyermek, legjobb, ha érdeklődünk, hogyan telt a napja.

A szülőhöz való kötődés segíti a gyermek értelmi fejlődését, hiszen azért kezdenek tanulni, mert ez fontos azok számára, aki nekik fontos. Nem véletlen, hogy mikor egy gyerek nem érzi magát biztonságban, sérül a tanulási készsége is.

Amigdala: az érzelmi reakciók raktára

Az amigdala egy olyan rendszer az agyban, mely az érzelmeket szabályozza. Mikor egy gyermek veszélyben érzi magát, az amigdala egy olyan reakciót vált ki, mely során az érzelmek legyőzik a racionális gondolatokat azzal, hogy mintegy zárolják az agy gondolkodó részeit. A korai, illetve hosszan tartó stressz a gyerek életében változásokat okozhat az agyban, mely során sokkal érzékenyebbé válnak a stresszre és kevésbé lesznek fogékonyak a tanulásra. A szoros, szerető kapcsolat mindettől megóvhatja a gyermeket.

A TV és a videójáték passzívvá tesz

Az agy az egyetlen olyan szervünk, mely tapasztalás hatására képes változni szerkezetében és fiziológiájában. Pszichológusok szerint a legjobban tapasztalás útján tanulunk. Egy gyerek önkéntelenül is megtanul számolni és mérni, miközben segít a hozzávalók összeállításában a sütéshez, szögeket szortíroz a madáretető építéshez, vagy bevásárlásnál a zöldségeket leméreti, a visszajáró pénzt megszámolja.

A legjobb tanítómester még ma is a való élet, hiszen hiába vannak modern TV műsorok és videó-játékok, azok a gyerekeket passzívvá teszik, és megfosztja őket az igazi kapcsolatoktól, ami pedig fontos lenne az értelmi fejlődés szempontjából.

A változatos ingerek jót tesznek az agyfejlődésnek. A gyerekeknek szükségük van különféle színekre, anyagokra, tapasztalatokra, ám nem kell, hogy ezeket mind egyetlen "szuper" játék nyújtsa. Nincs szükségük a zenélő-sípoló-villogó játékokra, hiszen a legtöbbet a szülőkkel való interakciókból és az ő reakcióikból tanulnak. Ezen kívül az lesz számukra is érdekes, ami a szülőknek is az!

Minél többet gondolkodik, annál okosabb lesz

Egy korábbi, a Stanford Egyetem pszichológusai által végzett kísérlet azt mutatta, hogy a gondolkodásbeli különbség nagyban befolyásolja a gyerekek tanuláshoz való viszonyát, így értelmi fejlődését is. Azt tapasztalták, hogy azok a diákok, akik úgy gondolják, az intelligencia fix, önbecsülésüket úgy próbálták megőrizni, hogy csak azt csinálták, amiről tudták, hogyan kell jól csinálni. Nem akarták kockáztatni a róluk kialakult "okos gyerek" képet.

Ezzel ellentétben, azok, akiket vonz a változás, még akkor is azon gondolkodnak, mit kéne másképpen tenni legközelebb, ha történetesen a próbálkozásaik elején esetleg kudarcot vallanak. Mivel az agy használat során egyre fejlettebb, minél többet gondolkodik a gyerek, annál okosabb lesz.

Az erőfeszítések értékelése

Okoskodó

Egy IQ-felmérés mindazokat a személyeket, akik csak 70 vagy annál kevesebb pontot értek el, értelmi fogyatékosoknak tartja.
Az átlagos értelmi képességű személy maximum 130 pontot érhet el. Efölötti pontszám elérése már kiemelkedő intelligenciát feltételez. A zseni akár 175 pontot is elérhet.
Ma a maximális IQ-pontszám megközelítőleg 200, de egyeseknél - elvben - ennél magasabb is előfordulhat.

Kutatások bebizonyították, hogy ha a szülő túl sokat hangsúlyozza, hogy a gyermeke milyen okos, az gyakran visszaüthet, hiszen ezzel azt az üzenetet közvetítik, hogy az intelligencia nem más, mint természet-adta tehetség. Sokkal hasznosabb, ha azt hangsúlyozzuk, hogy eredményeket csak kemény munkával lehet elérni.

A gyermeknek ezért mindig a kitartását, az erőfeszítéseit és ötleteit kell dícsérni. A legjobb, ha nem az osztályzatokra, inkább a tanulás folyamatára koncentrál a gyerek és a szülő is. Azok, akik komolyabb erőfeszítés nélkül érnek el jó jegyeket, hajlamosak azt hinni, hogy az "jár" nekik. Azonban később, mikor a sikerek már nem jönnek olyan könnyen, nemcsak az önbizalmukat, hanem a tanulás iránti érdeklődésüket is elveszítik.

Mindannyian más képességekkel születünk, de az, hogy egyeseknek több tehetség jutott, nem jelenti azt, hogy mások nem fejleszthetik a saját képességeiket. Ezért fontos, hogy a szülők számára érték legyen a tanulás, fejlődés, erőfeszítés és rugalmasság. A gyerekek ezt az értékrendet fogják magukévá tenni, és követni.

Blogmustra