Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csecsemő legbiztonságosabb alvóhelye a kiságy, és a gyerek igényeinek veszélyes félreértelmezése, ha odavesszük magunk közé a szülői ágyba.
A csecsemő legbiztonságosabb alvóhelye a kiságy, és a gyerek igényeinek veszélyes félreértelmezése, ha odavesszük magunk közé a szülői ágyba – e megállapítást már számos kutatás bizonyította.
Itt egy újabb vizsgálat, mely ugyanezzel a következtetéssel zárult.
Együtt vagy külön? Gyakori dilemmája ez az újdonsült szülőknek, különösen az első gyerek esetében. Bár sokan úgy vélik, hogy a csecsemő igényeire odafigyelő, a gyermeki kötődés kialakulását szem előtt tartó szülők megosztják ágyukat csecsemőjükkel, a szakemberek egészen mást gondolnak ennek biztonságosságáról – és a statisztikák is őket igazolják.
Az amerikai gyermekgyógyászok szakmai testülete, az American Academy of Pediatrics állásfoglalása is hangsúlyozza, hogy a csecsemő helye a kiságyban van, mert a szülővel vagy más felnőttel alvó csecsemők jóval gyakrabban válnak fulladás vagy bölcsőhalál áldozatává. Ezt igazolják egy friss brit felmérés eredményei is, melyben bristoli és warwicki kutatók a 2003 januárja és 2006 decembere között a kétéves kor előtt bekövetkezett 80 SIDS-eset (SIDS, sudden infant death syndrome = hirtelen csecsemőhalál szindróma, „bölcsőhalál”) körülményeit elemezték.
A British Medical Journal című lap internetes oldalán nyilvánosságra hozott adatok szerint az ilyen jellegű halálesetek 54 százalékát olyan esetekben regisztrálták, amikor a csecsemő közös ágyban aludt egy felnőttel. Mindezek alapján nyilvánvalónak látszik, hogy az együttalvás önmagában is veszélyes, de vannak tényezők, melyek tovább fokozzák a kockázatot. Ide tartozik például az anya fiatal kora, de a dohányosok, az alkoholfogyasztók és a szegényes körülmények között élők körében is gyakoribb az ilyen okból előforduló csecsemőhalálozás. A halálesetek 31 százalékában a szülő alkohol- és gyógyszerhatás alatt is állt egyidejűleg (ez éppen tízszeres arány a kontrollcsoportban észlelt 3 százalékhoz képest!). A bölcsőhalált halt csecsemők egyötöde mellett párnát találtak, egynegyedük pedig bepólyálva feküdt - ez utóbbi alapján könnyen meglehet, hogy újabbal bővül a hirtelen csecsemőhalálra hajlamosító tényezők sora.
A kutatást vezető Peter Fleming professzor úgy foglalja össze tapasztalataikat, hogy a szülőkkel való együttalvás egyértelműen veszélyes, ezért mindenképpen kerülendő. Felhívja a figyelmet, hogy noha sokan úgy gondolják, hogy mindent megtesznek a biztonságért, ha az éjszakai etetéseket az ágyból kikelve a kanapén bonyolítják le, e gyakorlat még az együttalvásnál is sokkal nagyobb kockázatot jelent, amennyiben a szülőt elnyomja az álom. Álláspontja szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a jóllakott csecsemő mindenképpen kerüljön vissza a saját ágyába.
Hogy ez mennyire így van, jól illusztrálja egy kanadai felmérés, amely a Community Practitioner című lapban jelent meg, és amely szerint a megkérdezett 300 anya túlnyomó többsége (89 százaléka) tisztában van ugyan azzal, hogy az együttalvás veszélyes, háromnegyedük mégis esetenként vagy rendszeresen megosztja ágyát csecsemőjével. A válaszadók 13 százalékával előfordult már, hogy álmában fordulva ráfeküdt gyermekére. Érdekes adat, hogy a gyermeküket szoptató anyák körében kétszer akkora a csecsemővel együtt alvók aránya. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy akkor járunk el leghelyesebben, ha a csecsemő a szülők hálóhelyével egy légtérben, de saját ágyában alszik.
