Egy felmérés szerint a brit szülők nem sok okuk lehet a büszkeségre, már ami a fiatalkori dohányzást, alkoholfogyasztást és terhességet, illetve az oktatás színvonalát és a fiatalok iskolázottságát illeti. De mi a helyzet itthon?
Egy felmérés szerint a brit szülők nem sok okuk lehet a büszkeségre, már ami a fiatalkori dohányzást, alkoholfogyasztást és terhességet, illetve az oktatás színvonalát és a fiatalok iskolázottságát illeti. De mi a helyzet itthon?
A harminc országra kiterjedő OECD-felmérés alapos gondolkodásra kell késztesse a briteket, hiszen az Egyesült Királyság a vizsgált szempontok többsége szerint az iparilag fejlett országok sorának legvégén kullog, és például a kockázatos fiatalkori viselkedésformák (dohányzás, alkoholfogyasztás, túl korán kezdett nemi élet és ebből eredő nem kívánt terhességek) tekintetében csak Mexikó és Törökország „büszkélkedhet" náluk rosszabb mutatókkal. Nem sokkal jobb a helyzet az iskolai végzettség terén sem: miközben a kormány hatalmas - az OECD-országok átlagát meghaladó - összegeket áldoz az oktatásra, a 15 és 19 év közötti brit fiatalok egytizede nem jár iskolába, de még nem is dolgozik, és nem vesz részt semmilyen szakképzésben sem - azaz csak céltalanul lézeng a világban. De hogy valami jót is mondjunk: a brit diákok az átlagosnál jobbnak ítélik iskolai közérzetüket, náluk jobban csak a török nebulók élvezik az iskolai létet.
A gyermekek egészségére, oktatására, általános testi és szellemi jólétére szánt összegek, illetve a családi jövedelem tekintetében egyáltalán nem rossz a helyzet, ez azonban nem mutatkozik meg sem a brit oktatás színvonalában, sem pedig a fiatalok egészségi mutatóiban. Ez utóbbit mi sem jelzi szemléletesebben, mint hogy a 13-15 évesek egyharmada már legalább kétszer lerészegedett életében, noha életkoruk alapján messze vannak attól, hogy egyáltalán hozzájuthassanak szeszes italokhoz. Különösen aggasztó, hogy az alkoholfogyasztás a lányok körében is egyre inkább terjed: a 15 éves lányok fele volt már legalább kétszer részeg életében (a fiúk csoportjában ez az arány 44 százalék!).
A tizenéves kori terhességek tekintetében Mexikón és Törökországon kívül csak az Egyesült Államoknak sikerült „megelőznie” a szigetországot. A 2005-ös brit statisztikák szerint a 15-19 éves korosztályban 23,4 ezrelék volt a terhességi arány, ami jóval felülmúlja az OECD-országok 15,5 ezrelékes átlagát. Kicsivel jobb a helyzet a csecsemőhalálozás és a születési súly szempontjából, az oltási statisztikák azonban már ismét okot adnak a vészharangok sürgős megkongatására.
Végül vessünk egy pillantást a hazai adatokra is. A legtöbb mutató tekintetében a középmezőnyben foglalunk helyet. Kivételt képez ez alól a csecsemőhalálozás, ahol csak Lengyelország, az Egyesült Államok, Szlovákia, Mexikó és Törökország áll mögöttünk a sorban. Hasonlóan rossz a helyzet a kis születési súly tekintetében is, ahol mindössze négy országot sikerül megelőznünk. Jobban állunk a szoptatás terén, ahol egy 9. hellyel sikerült beverekedni magunkat a legjobb tízbe. A fiatalkori terhességek rangsorában csak kettővel sikerült a briteknél jobb helyre szert tenni, és nálunk is viszonylag sok gyerek és fiatal néz már igen korán mélyen a pohár mélyére.
Van azonban egy terület, ahol az e tekintetben általánosan jó helyzetben lévő kelet-európai országok közül is kiemelkedik hazánk, és ahol az igen figyelemre méltó első helyezést sikerült megszereznünk, ez pedig a védőoltási programok hatékonysága. A hazai 99,8 százalékos oltottsági aránynál sehol nem sikerült jobbat elérni, de szinte ugyanilyen kiváló eredményt tud felmutatni a szomszédos Szlovákia, illetve Lengyelország és Csehország is, a sor végén pedig Kanada és az ugyancsak szomszédos Ausztria áll.
