A lánykorukban bántalmazott anyák gyakrabban verik csecsemőiket

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Azok a mamák, akik gyerekkorukban fizikai bántalmazást vagy bármilyen erőszakot szenvedtek el, nagyobb valószínűséggel ütik meg csecsemőjüket, mint azok, akiknek nem volt ilyen negatív élményük - jelzi amerikai kutatók tanulmánya, amely a Pediatrics című szakfolyóirat augusztusi számában jelent meg.

A vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az anyák múltbéli tapasztalatai "nagyban befolyásolják, miként bánnak saját gyerekükkel" - mondta Esther K. Chung, a philadelphiai Jefferson Egyetemi Kórház gyerekorvosa.

A felmérésben 1265, többségében fekete bőrű, egyedülálló, alacsony jövedelmű anya vett részt, akinek 11 hónaposnál kisebb gyereke volt. Chung és munkatársai megállapították, hogy 19 százalékuk hasznosnak tartotta a testi fenyítést a fegyelmezés eszközeként, és 14 százalékuk számolt be csecsemőjük tényleges bántalmazásáról.

Chung elmondása szerint nagyon meglepte őket ez az arány, mert a vizsgálatban részt vevő anyák gyerekei átlagosan kilenc hónaposak voltak. "Ugyanakkor reménykeltő, hogy nem minden, kiskorában ütlegelést elszenvedett anya kötött ki végül csecsemője bántalmazásnál" - tette hozzá.

Megdöbbentőnek találták, hogy azok közül is, akik nem éltek át negatív tapasztalatokat gyerekként, minden tizedik megütötte már csecsemőjét. A kutatók úgy vélik, hogy a szülők nincsenek tudatában a kárnak, amelyet a bántalmazás okozhat később: viselkedési zavart, alacsony önértékelést, depressziót és droghasználatot idézhet elő.

"A szakértők egyetértenek abban, hogy nem származik előny, csak ártalom a csecsemők megütéséből" - emelte ki Chung.

(MTI)

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.