Napról-napra erősödik bennem az érzés, hogy ha a brit tudósok valaha megvizsgálják az európai paramami-helyzetet, Magyarország az élbolyban fog végezni. Ezt a kijelentésemet mindenféle tudományos kutatás híján, csak saját tapasztalataimra támaszkodva teszem, de attól tartok, nem járok messze az igazságtól.
Mert nem elég, hogy a védőnő, aki legutóbb már engem is megvizsgált, és golyvát vizionált a nyakamra, háromhetente paraelőadást tart, nem elég, hogy boltos nénik osztják az észt gyereknevelésről az utcán, vagy játszótéri mamák néznek össze gondterhelten, amikor kiderül, hogy sosem volt légzésfigyelő készülék egyik gyerekem alatt sem. Nem, nem elég. Ez itt kérem a vad Kelet-Közép-Európa. Alig fújja ki magát a magyar kismama, máris itt a legújabb, kisbabáját fenyegető rém, megint elő kell rántania a kardot.
A fenyegetés amúgy egész ártatlannak nézett ki kívülről, kis fehér boríték, reklámszagú, de az ember mégsem dobja azonnal a kukába, mert már a címzés is olyan "megszólító" jellegű. Palkó "gondviselőjének" küldték. Hát az én vagyok, nyugtáztam boldogan, és bele is akasztottam az ujjamat a borítékba. (Még jó, hogy a férjem nem látta, milyen cikcakkosan téptem fel.) Mivel éppen az oviba mentem, a villamoson át is tudtam olvasni, utólag visszagondolva bár ne tettem volna. Két megálló után idegességtől remegve szálltam le a villamosról, és rekordidő alatt szedtem össze a Lackót, hogy minél hamarabb hazaérjünk, és megtudjam pontosan, mi is az a rettenetes rotavírus.
A levélben ugyanis különböző gyermekorvos társaságok elnökei, mind nagyon nyílt arcú és megnyerő külsejű orvosok nyilatkoznak igen komolyan és gondterhelten a rotavírus egész családot nyomorba döntő képességeiről, valamint a megelőzés fontosságáról. A meggyőzés minden eszközével élnek a derék doktorok, a legrémesebb sorok vastag betűvel ki vannak szedve, szinte belekiabálnak a rémült szülő arcába: „nagyon megerőltető a kisgyermek számára ... több napos kórházi ápolásra szorul ... súlyos eset ... kiszárad ... a legtisztább otthonban is elkaphatják ... előidézhet krónikus betegséget ..." . Hát kell ennél több egy kismamának?
Én eddig boldog tudatlanságban éltem a rotavírus felől. Hollandiában a kötelező oltások nagyjából ugyanazok, mint itthon, azzal a különbséggel, hogy ott pl. BCG-t nem adnak (amikor meglátták a BCG oltás helyét, először azt hitték, bántalmaztam a gyereket, nem volt egy kellemes pillanat), viszont a Pneumococcus és a Hepatitis már akkor kötelező volt. Ezen kívül még beadattam a bárányhimlő elleni vakcinát, és kaptak a kölkök kullancsoltást is. Úgy gondoltam, ez a szépen kidolgozott oltási séma jól működik majd Palkónál is, de most már bizonytalan vagyok. És mérges. Mert nem érzem, hogy ez a levél egy pártatlan, tájékoztató jellegű küldemény lett volna. Sokkal inkább egy fenyegető, riadalmat keltő irománynak érzem, ami szükségképpen rossz szülővé degradálja Palkó gondviselőjét, ha nem adatja be a tekintélyes orvosok által fontosnak tartott „szúrás okozta könnyek" nélküli oltást. És nem elég, hogy rossz az ilyen szülő, még felelőtlen is. Mert a rotavírus nagyon fertőző, végigkaszálja az egész családot, nyögni fog tőle még a szomszéd is, be sem kell csengetnie, elég, ha elmegy az ajtónk előtt.
Aztán a levél vége felé kiderül az is, hogy bizony-bizony az oltás drága. Sajnos drága, de higyjük el, sokkal drágább a gyógyítása, ha már megfertőződtünk. Ők előre figyelmeztetnek. Nálam persze itt borult ki a bili. Ó, köszönöm, nagyon hálás vagyok. Ezzel a levéllel igen sokat tettek családom egészségéért. Azért persze maradtak megválaszolatlan kérdéseim. Ha ez a rotavírus tényleg egy ilyen szörnyeteg, ilyen fertőző, sok esetben halálos, miért nem tartozik a kötelező oltások közé? Miért nem támogatja legalább részben az egészségügy? Mint sok más esetben, megint itt, az anyagi vonzatnál válik hiteltelenné az egész. És lehúzásgyanússá. Vagy megint csak a gyógyszergyárak manipulációjáról van szó? A tehetősebb szülő fizet, a szegényebb szülő gyereke meg adja a betegség-statisztikát a megnyerő arcú meggyőzőorvos kezébe? Nem, ez az egész biznisz nekem az első levéltől fogva nem szimpatikus. Csak félelmetes. És érthetetlen. És szomorú.
Panzej