A méhen kívüli terhesség késői felismerése akár halálhoz is vezethet.
Az első ultrahang előtt a kismamák többsége, főleg az utánaolvasós fajta, több dolog miatt is izgul. Először is attól, hogy látszik-e már valami, vagy pesszimistább oldalról nézve, néhányan attól is tartanak, hogy esetleg egynél több meglepetés is lapul a pocakban. A leggyakoribb félelem azonban az, hogy az apró babakezdemény nem jó helyen van, hanem méhen kívül. Ez a félelem pedig nem alaptalan, ugyanis minden 100-150. (élve szülésekre számítva 1 százalék) fogantatás méhen kívüli terhesség lesz, ami akár az életet is veszélyeztető szövődmény, még ha ritka is.
Méhen kívüli terhesség akkor alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhen belül ágyazódik be, hanem a petevezetékben (99 százalékban), a méhnyakban, vagy a hasüregben. A petesejt megtermékenyítése általában a petevezeték külső harmadában történik, s innen 3-4 napig tart a vándorlása (már megtermékenyített állapotban), ez idő alatt pedig olyan réteg veszi körül, ami gátolja a beágyazódást. Amennyiben a fenti idő alatt nem jut el a méhbe, idő előtt beágyazódik, és ott kezdi meg a fejlődését.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a terhességi tesztek kimutatják-e a méhen kívüli terhességet. Természetesen igen, azonban a HCG szint lassabban emelkedik és később mutatható csak ki.
Számos tünet figyelmeztetheti a kismamákat arra, hogy nincs minden rendben, melyek már a hatodik héttől jelentkezhetnek. A normális terhestünetek mellett a hüvelyi vérzés, barnás váladék, a nagyon erős alhasi, húzó jellegű derék- és végbélfájdalom jelentkezésénél mindenképpen forduljunk orvoshoz. A tünetek egy idő után enyhülhetnek, majd újra erősödnek, egyre hevesebb fájdalommal kísérve, amelynek a magzat növekedése az oka. Méhen kívüli terhesség két hónapnál tovább nem tart általában, nagyon ritka kivételtől eltekintve, amikor a hasüregben kifejlődik a magzat, ez azonban irodalmi ritkaság.
Amikor a petevezeték átszakad, mert nem fér tovább el a magzat, hirtelen hasűri vérzés lép fel, mely életveszélyes állapot és azonnal kórházba kell a kismamát szállítani. A vérnyomásesés, ájulás és sokk a vérveszteség következtében jelentkezik, s azonnali műtétet igényel, ellenkező esetben halálos kimenetelű.
A kórházban ultrahanggal, vagy laparoszkópiával (hasi tükrözéssel) igazolják a méhen kívüli terhességet, s a magzat elhelyezkedésétől és méretétől függően avatkoznak be. Ha korán felismerik az állapotot, laparoszkópiával fecskendőznek be a petevezetékbe gyógyszert, amitől a magzat először elhal, majd felszívódik. Endoszkópos műtéttel lehetséges a magzat eltávolítása, de sokszor csak a petevezeték egy részének eltávolításával, valamint a petefészek kivételével szüntethető meg az életveszélyes állapot.
A méhen kívüli terhesség gyakorisága az életkorral együtt növekszik. Kismedencei műtétek, vagy gyulladások, méhen belüli fogamzásgátlás, vagy valamilyen beavatkozás, de még a dohányzás is növelheti a kockázatot. A megtermékenyített petesejt mozgását lassíthatja a túl szűk, vagy egyéb rendellenességű petevezeték, s ez is hajlamosít a terhesség e szövődményére.
Azoknál a nőknél, akiknek már volt méhen kívüli terhességük, 12,5 százalékos valószínűséggel újra előfordulhat, a szervi meddőség kockázata pedig 33 százalék. Azonban a korszerű mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően a petevezeték és valamely oldali petefészek eltávolítás sem jelenti a teherbeesés lehetetlenségét, s a kismamák 60 százaléka 18 hónapon belül újra teherbe esik.
A nőgyógyász korai felkeresése terhesség esetén tehát egyáltalán nem felesleges, hanem hasznos dolog, számos komoly probléma megelőzhető ezáltal.
forrás: svhoong.com; Házipatika.hu
