Mai témánk a hajmosás. Illetve inkább annak hiánya. Egészen pontosan egy kétségbeesett kérdés: ti hogy csináljátok?
Mai témánk a hajmosás. Illetve inkább annak hiánya. Egészen pontosan egy kétségbeesett kérdés: ti hogy csináljátok? Hogy a fenébe tartjátok tisztán gyermeketek fejét, mert Abigélét egyszerűen lehetetlen, pedig mindent, de tényleg mindent megpróbáltunk. Mosott hajat a baba, a maci, apa, anya de még a Duplo-néni is. És mindenki vidám volt és élvezte, és nem sírt, de az Abigél az sír, ordít, üvölt, csapkodva hisztériázik, és komolyan attól félek, hogy beleborul a vízbe, vagy beveri magát a kádba.
Ráadásul olvastam, hogy a gyerekek ebben a korban gyakran félnek a víztől, és nem akarok erőszakoskodni, nem akarom végképp megutáltatni vele a vizet. Így hát feladtuk, lemondtunk róla, szégyen vagy nem, havonta egyszer mosunk hajat.
Nagyon körültekintően jelöltük ki mindig a hajmosás napját, figyelembe vettük a gyerek és a saját idegállapotunkat, hogy mindketten otthon legyünk, hogy jól legyünk lakva, és az Abigél ne legyen még túl fáradt este. De nem ment soha, csak a remegős, üvöltős, hiszti. De mindez oké, hiszen egy hajmosás három perc, de utána jön sajnos a hajszárítás, Abigél ezt, ha lehet, még nagyobb ordítással kíséri, pedig sok, sűrű és hosszú haja van, legalább húsz perc, mire megszárad. És ő közben végig kétségbeesetten üvölt. Ezért próbáltam elvinni fodrászhoz is, vágják neki rövidre, ne szenvedjen a hajszárításról, de hát ugye a fodrászos élményekről már beszámoltam, nem csak ő ordított, a végén már a fodrász csaj is majdnem elsírta magát, eredménytelen maradt a látogatás. A haja pedig nő, mint a gaz, már lassan a háta közepéig ér, kunkorodik, göndörödik, szétáll, mint a szénaboglya, ha a fésűvel közelítek felé, elszalad, vagy bőg. De nem szólhatok semmit, mostanában legalább már azt megengedi, hogy csatot rakjak a hajába, sőt, néha, nagyon néha, benne is hagyja, ezt hatalmas sikernek könyvelem el.
El is voltunk a havi egy hajmosással, de ez most már tarthatatlan. Mióta itt a jó idő, és sokat vagyunk kint, minden este legalább három vödör homokot hoz haza a játszótérről a hajában. Akkor én a térdemre fektetem, mint valami rossz gyereket, lelógatom a fejét és a kezemmel kirázom belőle a homokot. De ez csak felületi kezelés, mélyen a hajszálak tövében ott ül a rengeteg homok, nem ártana legalább minden másnap hajat mosni. De ebben a témakörben egyszerűen tanácstalan vagyok, pedig óvatos vagyok vele, figyelek, hogy ne menjen a szemébe a víz, hogy ne csípje, hogy ne legyen se hideg, se meleg. Mivel imád velem virágot öntözni, legutóbb a kedvenc locsolókannáját is bevetettük, hogy meglocsoljuk, mint ő a virágokat, persze ne érdekelte a duma, ugyanúgy ordított. Látszik rajta, hogy utálja, kellemetlen neki és fél tőle, de mi a fenét csináljak? Ha nem engedem homokozni az még rosszabb. Persze egyszer csak kinövi ezt is, remélem.
