PGD - három betű, mely egyre hevesebb vitákat kavar.
PGD - három betű, mely egyre hevesebb vitákat kavar. Preimplantációs genetikai diagnosztika, más szóval a „dizájner baba” jelenség, melynek nyomán megszülethetett Javier vagy az emlőrák fenyegetésétől megszabadított angol kislány vagy a többiek. Forradalmian új módszer a betegségek ellen vagy durva beavatkozás a természet rendjébe? Áldás vagy átok?
A kérdésre nyilvánvalóan nem lehet egyszavas választ adni. Annyi viszont máris bizonyos, hogy pápai áldás nincs - és valószínűleg egyhamar nem is lesz - a tudomány új vívmányán, ami lehetővé teszi, hogy az embriók beültetés előtti kiválogatásával megakadályozzák öröklődő betegségek vagy kóros gének továbbadását, illetve akár más szempontok alapján szelektáljanak az embriók között. A The Washington Post - XVI. Benedek szavait idézve - kiemeli, hogy a katolikus egyház minden olyan eljárást határozottan ellenez, ami bármilyen szempont szerint különbséget tesz ember és ember között, bármilyen érv alapján diszkriminálja a betegeket vagy elesetteket. Márpedig a pápa szerint a preimplantációs genetikai diagnosztika kielégíti ennek kritériumait, függetlenül attól, hogy a végső cél egy másik ember gyógyulása, egy nemzedékről nemzedékre szálló átok láncolatának megszakítása vagy szőke hajú, kék szermű, „tökéletes” egyedek létrehozása.
A katolikus egyházfő szerint a „dizájner babák” iránti vágy nem más, mint mindenáron való tökéletességre törekvés, az eugenikai gondolkodás lassú, de megállíthatatlan térhódításának kétségbevonhatatlan jele. Az eugenikáé, a genetika „vadhajtásáé”, amiről a történelem már bebizonyította, hogy a „felsőbbrendű faj” létrehozásának gondolata mennyi gaztett, bűn, fájdalom és könny forrása lehet.
XVI. Benedek szerint a preimplantációs genetikai diagnosztika másik problémája, hogy alapjaiban sérti az emberi méltóságot, hiszen a katolikus egyház tanítása értelmében az élet a fogantatástól a természetes halálig tart, így a kiválogatás során alkalmatlannak, betegnek vagy gyengének találtatott embriók elpusztítása nem más, mint megannyi élet kioltása valamilyen felsőbbrendű szelekciós szempontra hivatkozva.
A The Washington Post cikke egy vatikáni konferenciához kapcsolódóan jelent meg, melynek mottója: „A genetika új határterületei és az eugenika veszélyei”. Az összejövetel előtti sajtótájékoztatón Rino Fisichella, a Pápai Életvédő Akadémia (Academia Pro Vita) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a preimplantációs genetikai diagnosztika hívei - akik mögött tekintélyes anyagi háttérrel rendelkező érdekcsoportok sejthetők - a „normális élet” ígéretével csábítják az érdeklődőket, miközben senki nem állíthatja önmagáról, hogy képes lenne megadni a „normális élet” pontos definícióját. Az akadémia elnöke abban látja e gondolkodás legnagyobb veszélyét, hogy azon a feltételezésen alapul, hogy vannak közöttünk értékesebb és értéktelenebb emberek - ez pedig megengedhetetlen.
Ha elfogadjuk, hogy egy betegség megelőzésének szándéka elegendő érv lehet, hogy bárki dönthessen életről és halálról, akkor már csak egy szűk mezsgye választ el bennünket attól, hogy megfelelő indokot keressünk és találjunk az embriók nem, haj- vagy szemszín, illetve egyéb testi paraméterek szerinti szelektálására. Á, eddig biztosan nem jutunk - nem juthatunk! - el, a történelem nem ismételheti önmagát. Vagy mégis?
Már nagyjából elkészültem a poszt megírásával, amikor rábukkantam a New York Daily News egyik cikkére, mely arról számol be, hogy egy meddőség kezelésére szakosodott orvos, bizonyos dr. Steinberg azt ígérte a manhattani és Los Angeles-i rendelőjét felkereső reménybeli szülőknek, hogy nemcsak a rákbetegségre való hajlam vagy a színvakság kiküszöbölésében nyújt segítséget a preimplantációs diagnosztika eszközeivel, de a szülők megválaszthatják utódaik nemét, sőt akár szem- és hajszínét is.
A szokatlan „szolgáltatásról” hírt adó újságcikk nyomán hívások tömege árasztotta el a kétes emlékű „prediktív eugenikát” kínáló orvost, egyszersmind vitát és felháborodást keltett, ezért a lap másnapi száma már arról számolt be, hogy Steinberg doktor a későbbiekben kizárólag orvosi javallat alapján alkalmazza a preimplantációs diagnosztikát.
Hátsó szándéktól vagy anyagi érdekektől vezérelve a legjobb módszer is visszájára sülhet el - mondhatnánk. XVI. Benedek és a katolikus egyház azonban ugyanúgy nem mérlegel, mint például az abortusz vagy az eutanázia esetében: az eugenika veszélyeire, az emberi méltóságra és a hátrányos megkülönböztetés megengedhetetlenségére hivatkozva, minden egyéb körülményt figyelmen kívül hagyva elítéli és ellenzi a preimplantációs diagnosztikát - legyen a cél akár egy betegség megelőzése, akár szőke hajú, kék szemű kislányok születése.
