Lányanyák: anyukák az általános iskolából

Olvasási idő kb. 3 perc

Soha nem értettem, hogy a biológiai érésünk miért nincs összhangban az agyi érésünkkel.

Soha nem értettem, hogy a biológiai érésünk miért nincs összhangban az agyi érésünkkel. Most nem arra gondolok, hogy a legtapasztaltabb és legokosabb 70 évesen leszek, amikor már kitörölhetem vele a valagam, hanem arra, hogy kamasz gyermekünk vígan ivarér, amikor még lövése sincs arról, hogy egy közepesen jó szexnek (vagy béna szexnek is) gyerek lehet a következménye. Persze tudja, mert szexuálisan mi (vagy az Ica néni a 7 béből) felvilágosítottuk, mégsem érik fel a problémát megfelelő belátással, a felelősségtudatuk még messze nem az igazi. Így történhet meg, hogy a legjobb családból származó kislány is bekaphatja a legyet, s ennek a problémának a megoldása lehet eltérő hatékonyságú vagy éppen romboló hatású. Az ugyanis probléma, ha egy 16 éves lány terhes lesz, (néha 14, vagy 13 éves, de hallottunk már 11 évesekről is) az pedig még nagyobb, ha ezzel egyedül néz szembe.

A statisztika szerint mintegy 1000 kiskorúból 30 lesz Magyarországon évente állapotos, s ennek a fele abortuszra megy (átlagosan 16-17 évesek). Ez vajon a jobbik eset? Annak tekintetében, hogy a fiatal test még javában fejlődésben van, egy abortusz 5 százalékos eséllyel súlyos egészségügyi problémákat okoz, a pszichológiai hatásairól nem is beszélve. A terhesség megtartásának esetében pedig számos egyéb dolgon gondolkozhatunk el kívülállóként, például azon, hogy segítséget kér-e a gyerek a szüleitől, vagy pedig eltitkolja a terhességét.

Évente több tucat szülést vezetnek le a kórházakban, ahová a szülők hasi görcsökkel viszik be a lányukat, majd ott derül ki a számukra, hogy a gyermek szülni fog. Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy hogyan lehet kilenc hónapig titokban tartani egy terhességet, milyen család az, ahol a gyerek képes egy gömbölyödő hasat elrejteni, arról nem is beszélve, hogy milyen szülő-gyerek kapcsolat az, ahol nem fognak szagot a gyerekük megváltozott testi-lelki állapotáról. Pontosan úgy, ahogy a környezete sem, pedagógusokkal, rokonokkal, barátokkal együtt, akik csak utólag mondják, hogy valamit talán észrevettek.

A tapasztalat az, hogy normális családban is előfordulhat ilyen eset, ám nem feltétlenül jellemző. Az ilyen titokban tartott terhességek rengeteg veszélyt hordoznak, például azt, hogy egyáltalán semmiféle orvosi ellátásban, terhesgondozásban nem részesül a kismama. A legrosszabb megoldása pedig egy eltitkolt terhességnek az, amikor a szülés után az újszülött bűncselekmény áldozata lesz (évente 50 magzat, akik persze nem minden esetben fiatalkorú anyától származnak). A fenti megoldások mind életre szóló következményekkel járhatnak a lányok életében. Nem beszélve arról a variációról, ha a család, vagy esetleg a lányanya úgy dönt, megtartja a gyereket. Van ebből jó kiút? Vajon képes felfogni egy fiatal agy azt, hogy mekkora ára lehet egy 15 perces, felelőtlen örömnek?

Napjainkban, amikor egy 20 éves nőt is fiatalnak ítélhet meg a társadalom ahhoz, hogy szüljön és gyereket neveljen, hol van vajon a lányanyák megítélésének és problémájuk kezelésének a helye? Vagy maradnak az alternatív megoldások, félig, vagy teljesen rosszul, esetleg bízunk a prevencióban, amire a 14-18 éves korú gyerekek nagy része magasról tojik. Számítanak-e a minden sarkon elhelyezett óvszerautomaták, a nagy csinnadrattával körülvett felvilágosító órák, vagy pedig elfogadjuk végre, hogy a kérdés oroszlánrésze megint a mi (szülői) hatáskörünk, s nem kamaszkorban kell elkezdeni jól nevelni őket. Amikor felnövünk ahhoz, hogy megértsük, nem egy óra felvilágosításon fog múlni a gyerekünk jó sorsa, na, akkor tudjuk orvosolni, sőt a helyén kezelni a lányanyákat is. Az pedig csak a kisebbik kérdés, hogy milyenek lennénk, 36 évesen nagymamának.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

win
win
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?