A válást az anyák szívják meg

Olvasási idő kb. 2 perc

Hozhatja úgy az élet, – és a statisztikák szerint elég gyakran – hogy a család felbomlik.

Hozhatja úgy az élet, – és a statisztikák szerint elég gyakran – hogy a család felbomlik. Van, hogy mindkét szülő foggal-körömmel ragaszkodik a kölykökhöz, ilyenkor hosszú marakodás és vita prognosztizálható: általában egyik fél sem enged. A gyerek meg szív. Az esetek nagy részében az anyához kerülnek a gyerekek, ezzel pedig a nő esélyei a minimálisra csökkennek egy új kapcsolat kialakítására.

Míg az apa, aki hétvégente, vagy kéthetente tölt együtt egy-két napot a gyerekeivel, simán tud csajozni (ha eddig még nem tette), addig az egyedülálló anyától abban a pillanatban menekülnek a pasik, amint megtudják, hogy a nőhöz egy-két poronty is tartozik. Az apák új választottjainak viszonylag könnyű megemészteni a helyzetet, az a havi négy nap kibírható vadidegen kölykökkel, a többi idő pedig olyan, mintha a pasinak nem is lenne családja.

Az anya pedig hiába ismerkedik meg jóképű, egyedülálló pasikkal, egy a tízezerhez, hogy olyat talál, aki hosszú távon bevállalja, hogy egy másik pasi kölykeit neveli. És ezért még csak nem is lehet rájuk haragudni. Mert az elvált anya megszűnik egyszerű nőnek lenni. Hiába jó az ágyban, főz jól és jönne ki jól a pasival, van egy visszavonhatatlan és súlyos tulajdonsága: aki őt választja, félkész gyerekeket is kap.

Így egy megoldás marad: elvált, gyerekes pasit kell találni és bevállalni, hogy hetente vagy kéthetente a gyerekek száma akár megduplázódik. Vagy megelégedni a szexuális alapokon nyugvó kapcsolattal és gyakorlatilag egyedül nevelni a gyereket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.