Bükfürdőről azt mondták néhányan, kerüljük el kisgyerekekkel, mert a fürdő tele van gyógyvízben ázó öreggel és egyébként is szét fogjuk unni magunkat. Még jó, hogy nem hallgattunk rájuk. Már az első napon megfigyelhettük a gyerekmedencénél, hogyan paprikázza fel a csitri úszómester a békés anyákat, akik egy pillanat alatt változtak át kölykeiket védő vadállattá.
Első látásra a két különböző mélységű, egybeépített gyerekmedence kánaánnak tűnt. Egészen addig, amíg a medence szélén (nem, nem benn a vízben) ülő anyukákat ki akarták zavarni a korláton kívülre. Az anyák a medence szélén állva egy emberként makacsolták meg magukat és néztek farkasszemet a húsz év körüli úszómester lánnyal, aki a helyzetre csak egy megoldást látott: erősítésért szaladt.
Amíg ő távol volt, a medencékre békesség szállt, a vízbe továbbra sem mentek be az anyukák, csak a szélén ücsörögve csodálták vízben fickándozó kölykeiket. Az idilli pillanatokat a visszaérkező nagydarab úszómester törte meg, aki elküldte a renitens anyákat a sunyiba, felhívta a figyelmüket arra, hogy hiába állnak a medence szélén, mert a víz nyaldossa a lábukat, ami fertőzésveszélyt jelent a pancsoló gyerekekre. Egy-két hevesebb vérmérsékletű anyuka próbálta elmagyarázni, hogy a menni alig tudó gyerekét nem szeretné egyedül hagyni a vízben, a medence túl nagy ahhoz, hogy az egy szem úszómester odaugorjon, ha baj van. A zord medenceőr közölte, hogy nem kötelező itt fürdeni és a medence kétéves kortól használható. Többen a panaszkönyvet kérték.
Miután az anyukák engedtek a nyomásnak és kivonultak a korláton kívülre (az apák ilyenkor nyilván a büfében söröztek), az úszómester lány elégedetten mászkált a vízben (nyilván az ő lába más, mint az anyukáké) és kiabált rá azokra a gyerekekre, akik a mélyebb vízből át akartak mászni a sekélyebbe és nem a lépcsőt használták. Ugyanígy fejmosást kaptak, akik a medence 50 centis szélére akartak felmászni, egy-két kislányt pedig a karjánál fogva rángatott vissza, mert nem akartak szót fogadni. Másnap valamilyen oknál fogva ezt a két medencét leengedték.
Nem jár jól, aki kisgyerekkel csak a gyógyfürdőbe vált belépőt (felnőtteknek 1500, gyerekeknek 850 forint), a gyógyvízbe nem javasolt bevinni a kicsiket. A kombinált, élményfürdő és gyógyfürdős belépőjegyek felnőtteknek 3250, gyerekeknek 2600 forintba kerülnek. A strand területe hatalmas, a kánikulában (bár két helyen is frissülhet az ember a felállított párakapukon átsétálva) minden olyan messzinek tűnik, hogy először nehezen szántuk rá magunkat a túrára. Le is ragadtunk a csúszdás medencénél.
A csúszdák közül az egyiken apa, anya, nagyszülők, gyerekek együtt csúszhatnak, vízipók (majdnem) hatévesem ki is használta a lehetőséget a nagypapival, majd mire észrevettük, vigyorogva lecsúszott a 12 év felettieknek való kamikaze csúszdán is.
Utunk az ezeréves kabinok mellett vezetett tovább, közben a lányom levágott egy gombóc fagyira. 140 forintot fizettem. Az egyik gyógymedencéhez közeledve egyre hangosabbá vált a zene, majd mikor megálltunk a medence mellett, visszafojtottuk kitörni készülő vihogásunkat: Aradszky László hangja recsegett a hangszórókból és lelkes idős nénik víziaerobicoztak a Nem csak a húszéveseké a világ című számra és követték a dzsigolóra emlékeztető animátor pasas mozdulatait.
A területen hatalmas játszótér is található, homokozóval, mászókákkal, hintákkal, a dombról pedig egy érdekes formájú csúszda fut le. Társaságunk nőtagjai férfi nemi szervre asszociáltak, ahogy meglátták. (De lehet, hogy csak ki vannak éhezve.)
A vécék tiszták, bár nincs sok belőlük, időigényes a megközelítés. A büfék előtti hatalmas napernyők alá be lehet menekülni, ha a nap ezerrel süt és a tejeskávé is csak 240 forint. A másik büfésor melletti fedett söröző egyik oldalára hatalmas tévét szereltek, amelyen nem meglepő módon sportcsatorna fut; gyakran pocakos osztrák pasik állják körbe.
A gyógy- és élményfürdőben 27 medence található egyébként, tehát ha apa a sörözésben és focimeccs-nézésben elfáradva úszni szeretne, a nagyi az ízületi gyulladásán javítana, nagypapi masszíroztatná fájós derekát, a gyerekek pancsolnának, mindenki meg fogja találni a neki való programot. Anya meg jobb híján elgondolkodhat a csúszda formáján, miközben a viháncoló gyerekeit felügyeli.
Összességében elmondhatjuk, hogy remekül el lehet tölteni az időt a komplexumban, csak az úszómestereknek kellene egy kis jó modort tanulni. A vezetőség pedig elgondolkodhatna anya- és gyerekbarátabb megoldáson.
