Ultrahang - a kíváncsiság ára

Olvasási idő kb. 2 perc

Hogy mennyire kíváncsi az ember a születés pillanataira, azt a szülésvideókból készült összeállításainkból is láthattuk.

Hogy mennyire kíváncsi az ember a születés pillanataira, azt a szülésvideókból készült összeállításainkból is láthattuk. Véres, fájdalmas, ráadásul kevesen juthatnak közel a szülőszobához, hacsak nem éppen szül vagy a párja szül. Ha kicsit magasztosabban akarunk fogalmazni, fellebbentik nekünk olyankor a függönyt, s bekukucskálhatunk a teremtésbe. De hogy állunk az előtte és utána történő dolgokkal? Kevés unalmasabb dolog létezik annál, mint amikor ötszáz képet kell a szomszéd Jancsikáról végignézni, ahogy közelről és távolról lefényképezték.

A szülés előtti kukucskálás kicsit macerásabb, egyrészt a lyukon mégsem lehet benézni (lehet, csak nem látunk semmit), másrészt, ha a saját gyerekünket szeretnénk megcsodálni akárhány D-ben, sokszor borsos árat kell fizetnünk érte. Ráadásul nem is biztos, hogy látunk a gyerekből a kezein és hátán kívül egyebet, de hát becsüljük meg, amink van, legalább megszámolhatjuk az ujjait.

Azon kívül, hogy nagyon hasznos orvosilag az ultrahangvizsgálat, nagyon izgalmas is. Bepillanthatunk egy olyan titokba, amit csak néhány évtizede láthatunk. Az ultrahangot először a hadiiparban használták, miután a Curie-testvérek felfedezték az ultrahangok gerjesztésének és kimutatásának elvét 1880-ban. A gyógyászatban csak jóval később, a 40-es években alkalmazták terápiás célokra, majd 1957-ben Ian Donald használta először magzati elváltozások vizsgálatára.

Tehát, mindössze kicsivel több, mint 50 éve leshetjük ki a még meg sem született gyermekeink titkait, merenghetünk azon, hogy mi a különbség a 3D és a 4D között (plusz egy dimenzió, a 3D csak kép, a 4D-n pedig már a mozgása is látható). Szerencsére a legtöbb kismama valóban csak mozizni megy el egy korszerűbb ultrahang-vizsgálatra, a kötelező 2D-n kívül, s a legnagyobb parája az lehet csupán, hogy lát-e valamit majd a lábak között, avagy nem, vagy látszik-e a baba arca egyáltalán. Magyarországon a terhesség alatt négy kötelező ultrahangvizsgálat van előírva, ennyit fizet a TB. Az első, amikor a szívhangot észleli az orvos, a következő a 12. héten a tarkóredő vastagságának vizsgálatakor esedékes. A 18. héten a főbb szerveket vizsgálják meg, végül a 32-36. héten súlyfejlődést és a lepény állapotát, valamint áramlásmérést végeznek.

Kérdés lehet az is, hogy mikortól érdemes színes-szagos csoda-ultrahangra menni. Sokan úgy gondolják, hogy a terhesség előrehaladtával egyre kevésbé látványosabb, mivel nem fér el a képen a magzat, így a 25-32. hét között javasolják általában.

Vannak, akik legszívesebben hetente ellenőriznék, hogy minden rendben van-e odabent, ám a gyakori ultrahangozást nem támogatja egy orvos sem. Zavarhatják ugyanis a babát a hanghullámok, melyek a füllel hallható tartomány feletti rezgésekből származnak.

Sokan azon is hezitálnak, hogy megéri-e az átlagosan tízezer forintos vizsgálat, vagy hallgassanak inkább a pénztárcájukra, a kíváncsiságuk helyett, hiszen 9 hónap elteltével éjjel-nappal csodálhatják a gyermeküket. Az pedig már csak filozófiai kérdés, hogy illik-e egyáltalán kilesnünk őket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

win
win
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?