Nemsokára elmondhatom, hogy kereken egy évtizede járom az internet kanyargós ösvényeit.
Nemsokára elmondhatom, hogy kereken egy évtizede járom az internet kanyargós ösvényeit. Az elmúlt években kitágult előttem a világ, randiztam a netről, tanultam elrejtett tanulmányokból, chateltem, fórumoztam, vásároltam, kukkoltam, egyszóval a karosszékemhez jött minden és mindenki. És bevallom, én az a fajta vagyok, aki imád benézni a kivilágított ablakokon, így hihetetlenül élvezem mások életét figyelni. Az elmúlt tíz évben pedig volt mit!
Már fórumozásom hajnalán rájöttem, hogy a hálón az élet pont olyan, mint a 3D-s, hús-vér világban. Egy dolgot kivéve: mindenki azt mond magáról, amit akar. Ennek ellenére valahogy mégis kibújik a szög a zsákból, mert a nagyszájú, hangadó az nagyszájú és hangadó marad, a kis nyuszi meg aranyos kis nyuszika. Az pedig, hogy gőzünk sincs kezdetben, hogy Gizella76 hogy néz ki, csak külön jó. Itt jegyzem meg halkan, hogy minden fórum gyilkosa a topik-találkozó, de erre majd később visszatérek.
Csodálatos volt megfigyelni, hogy a különböző karakterek, hogyan törnek egy-egy topikon utat maguknak, vérmérsékletüktől függően. Mert ugye minden topiknak megvan a maga kis mikroklímája, pontosan úgy, ahogy az osztályközösségekben, a munkahelyeken. Van hangadó, helyeslő, békítő, bohóc, van, aki a háttérből csak néha bukkan fel, de akkor jól megmondja a magáét. Vannak, akik mondhatnak bármit, utálják őket így is, úgyis. És vannak a népszerűek, akiket évek múlva is örömmel fogadnak egy röpke bekukkantás után.
Kezdetben mindenki óvatos, aranyos és hálás hozzászóló. Véletlenül sem felejt el reagálni a hozzá érkező dolgokra, sőt az új ember képes egy egész oldalnyi szöveget begépelni, amit lássuk be, a kutya nem fog elolvasni, de hát hajtja őt a lelkesedés. Bocsánatot kér a legsúlytalanabb véleményéért is és ha netán valami indulat hullámzik a fórumon, elsőnek próbál csitítani. A friss embereknek a kemény mag olyan, mint az életben a celebek. Egy-egy nagy név sokáig maga mögé tudja állítani a közösséget, meg tudja osztani az egész fórum életét. Mert már a kezdetekben kialakul az is, hogy ki lesz az erős és ki a gyenge. A gyenge nick pillanatok alatt beáll az erős felhasználó mögé.
Így bomlanak fel és alakulnak a hasonló témájú, de párhuzamosan futó fórumok, amelyek erővonalairól csak azok tudnak, akik napi szinten jelen vannak a topikok életében. Mert akárhogy is nézzük, két dudás egy csárdában itt sem fér meg. Szerény meglátásom szerint, a női fórumok pont olyanok, mint egy tyúkól. Kicsinyes marhaságoktól kezdve a demagóg indulatokig időről időre felizzik a hangulat, kiszorulnak és új fórumot alakítanak a gyengébb hangadók, s az élet megy tovább.
Külön figyelmet érdemelnek a topiktalik. Én bevallom, egy ilyenen voltam, és megfogadtam, soha az életben nem megyek többet. Hiszen miért is internetezik szívesen az ember? Mert olyan jó dolog arc nélkül, őszintén beszélgetni vadidegenekkel. Olyan dolgokat árulunk el a fórumozóknak, amiket soha senkinek nem mondanánk el, a szexuális életünkről, a családunkról, múltunk mélységes titkairól. Aztán hónapokkal később jön egy kósza ötlet, valaki feldobja, szervezi a nép hetekig, sőt, akár hónapokig azt az egy nyamvadt estét. Pedig beláthatnánk, hogy így tulajdonképpen elrontjuk a játékunkat! Mert aztán kiderül, hogy Siva egy ápolatlan nőszemély és két mondatot nem beszélünk vele, Kunigundáról meg, hogy az életben ellenszenves és ostoba. Velük ezért nem fogunk többet vadul fórumozni, akik pedig egymásra találtak, beszélgetnek inkább magukban, mailen, vagy élőben. S a fórum kihal. Vagy jönnek újak és kezdődik minden elölről.
Amellett, hogy szoros barátságok kötődhetnek, kapcsolatok is mehetnek tönkre a hálózat fogságában. Az évek során szemtanúja lehettem olyan sztoriknak, amiket ha valaki mesélt volna, bizony isten nem hittem volna el! Cseréltek férjet látszólag ideális életet élő kismamák, buktak le chaten jól szituált apukák, ültek napokat webfüggő anyukák a gép előtt, férjet hanyagolva, s később elveszítve. Csábította el kismama a másik kismama férjét, hiába, olyan együttérzőek tudnak lenni a nők. S ami kívülről csak egy szoptatós fórum, belülről kőkemény dráma, bohózat, vagy esetleg tragikomédia. Állítom, hogy jobb sztorik jöttek össze, mint egy brazil szappanoperában!
Ülök a gép előtt, már megint hajnal van. Visszatekintve az elmúlt tíz év virtuális életére, rá kell hogy jöjjek, a dolgok alapvetően nem változnak. Az viszont biztos, hogy engem felettébb szórakoztat. S végül is mi ez, ha nem drog?
