Feljelentő: Win leszigetelte a gyerekeit

Feljelentőnk a szigeten járt szombaton, ahol lefülelte Wint, amint gyermekeit galád, ringy-rongy anyaként megfürdette a szigeti mocsárban. Először arra lettem figyelmes, - számol be olvasónk róla - hogy egy család, töpszli, szakadt farmeres anyukával, langaléta, pitypang fejű apukával és két igen eleven gyerekkel méterenként megáll fényképezkedni. Jól körülszaglásztak minden érdekes helyen, mivel úgy tűnt, hogy a kölykök elég fogékonyak még a felnőtteknek hivatott karitatív szolgáltatások iránt is.

Nézze meg képeinket!

Így igen rövid időn belül megfordultak a drogprevenciós, a 24 órás fogamzásgátlásos sátorban is, amiből arra következtettem, hogy igen nagy buli volt, vagy legalább is lesz mostanában.


Amint követtük Wint, azt kellett tapasztalnunk, hogy hiába nem szigetre való a gyerek, ha a balga szülő kiviszi, határozottan jól tudja magát érezni. Feltéve, hogy akkora, aki már a 120 centimétert megüti és el tudja mondani legalább a nevét, ha netán meglép a szülők mellől. (Itt jegyezzük meg, hogy volt gyerek, akinek a kezére volt írva atom betűkkel a szülők telefonszáma, nagyon hasznos)

A nagyobb gyerek ugyanis nagyon jól elszórakoztatta magát és ezzel a szülőket is. Agyagozott, majd apukájával és alig használt öcsével együtt rárepült egy logikai játékokat kipakoló helyre. Ekkor win már kicsit para volt, mert vagy másfél órája kint voltak a Szigeten, de nem tettek meg még kétszáz méternél többet. Sikerült elkapnunk azt a pillanatot is, amikor az édesapa, az állítólagos Remek Ember kikapott a lányától valami amőbaféleségben. Ekkor távoztak gyorsan a helyről, nehogy még egyszer megismétlődjön ez a kínos szitu.

A kisebb gyermek, aki fiú, így természetes fogékonysága van a motorok és egyéb maszkulin dolgok iránt, a rendőrök sátra előtt felülhetett (volna) a rendőr motorjára (ha a helyén lett volna) (a rendőr mármint). A nagyobbak pedig kipróbálhatták magukat abban, hogy vajon le tudják-e futni a trafFipaxot. Újabb negyed óra vidámság következett.

Tulajdonképpen a nagylány nem tudott betelni a programokkal. Az agyagozás miatt sajnos a batikolásról már lecsúszott, ez pedig egy röpke hisztit eredményezett az anyja és közte, sőt ekkor már úgy érezhették, hogy ideje burkolni valamit, mert mindenki felettébb paprikás volt.

Klikk!

A gyerekek nagyon jól neveltek, állítja feljelentőnk, mert míg a szülők úgy ettek, hogy a beszéd közben a kaja kilógott a szájukból, meg mindenkit jól megbámultak és lefikáztak, sőt, teli szájjal röhögtek, tetézve azzal, hogy kézzel lábbal művelték mindezt, addig a gyerekek késsel és villával, némán szégyenkeztek a szüleik miatt. Feljelentőnk amúgy azt üzeni, hogy a kaja drága és szar volt.

Win lánya igazi, belevaló fesztiválcsirke. A pöttyös szekcióban bevállalta az akadálypályát, utána pedig akkorát ugrált és szaltózott közben, hogy a felnőttek is megirigyelték mellette. Sőt, az öccse is, aki egyfolytában nyafogott valamiért. Nyilván azért, hogy ő is ugrálni akar. Win amúgy meglepően köcsög volt vele, mert nem engedte.

Követtük Winéket a játszótérre, ami már a levezető programja lehetett a családnak, mert a szülők léptei és arcizmai elég elcsigázottak voltak. Rajtuk kívül egy apuka volt ott a gyerekével, ami igen hasznos volt, mármint, hogy kevesen voltak, hiszen perceken belül kitört a menetrend szerinti világvége. Behúzódott a csapat egy játszótéri létesítmény alá, de így is jól láttuk, hogy Wint elfogta a halálfélelem a dörgés miatt, amin a gyerekek egy ideig jól szórakoztak, majd unalmukban fel akartak folyton mászni a tetejére a dolognak. Így a félórás kényszerpihenő a szünet nélküli vita és para jegyében telt.

Feljelentőnk végül azt írta: Bár nem vettek részt gyakorlatilag egy kifejezett gyerekprogramon sem, úgy tűnik, legalább annyira elszórakoztak a gyerekek, mint mondjuk a gyerekszigeten, mert találékonyak voltak szórakozás ügyben. Winnek pedig azt üzeni, hogy varrja meg a gatyáját, mert tisztes családanya nem mutogatja a seggit.

Lapzárta után érkezett:
Tudom, hogy a sziget nem gyereknek való. De bizony sokan vagyunk, akinek igenis jó program. És nagyon sokan nem is tudják a gyereket lepasszintani sehová. Sőt, van aki le tudja, de délelőtt még jól kifárasztja a kölköt, hogy este, amikor a nagyi vigyáz rá, könnyebb dolga legyen.

Nekem már évek óta van gyerekem, nem is emlékszem milyen, amikor nincs. És nem irigykedve nézem azokat, akik belevesznek a szigetlétbe függetlenként, hanem annak örülök, hogy egy picit én is ott vagyok, s az már egy kis adalék csak, hogy dupla annyi meló úgy ott lenni. Szóval valóban vérmérséklet kérdése ez a gyerek és sziget aspektus (és valljuk be, pénztárca is), viszont az tény, hogy az esti programokon nem sok helyük van. Mármint a gyerekeknek.
Oszd meg másokkal is!
Mustra