Az első füvezés

Olvasási idő kb. 2 perc

Itt a nyár, ébred a természet! De akinek nincs olyan csodálatos élete, hogy kertesházban lakjon, és először viszi a gyereket vidékre, több meglepetéssel szembesülhet.

Itt a nyár, ébred a természet! De akinek nincs olyan csodálatos élete, hogy kertesházban lakjon, és először viszi a gyereket vidékre, több meglepetéssel szembesülhet. Azon túl természetesen, hogy esélye sincs egy kis békés napozásra, limonádézgatásra, olvasásra, amire már fél éve áhítozott.

A gyerek például még nem látott füvet. Illetve látott, tavaly, de arra már nem emlékszik, mert akkor még kis tök volt. Szóval leülteted a fűbe, ő meg hangosan elkezd bőgni. Sejtelmed sincs miért, de ráhagyod, majd megszokja. Megmutogatod neki szép sorban a virágot, a bokrot, a diófát, az aranyos katicabogarat meg a csúnya darazsat. Ezzel jól eltereled a figyelmét, gyerek megnyugszik, mosolyog. Ekkor megszólal bent a telefon, te be. A gyerek (aki egyébként már jár) irtózatosan elkezd üvölteni. Te integetsz neki, hogy jöjjön be, van lába. Vagy másszon, ha úgy jobban tetszik. A gyerek kinyújtja a kis tenyerét, de amint a fűhöz ér, úgy húzza vissza, mintha kettőhúszba nyúlna. És sír.

Nevelő célzattal nem jössz ki hozzá, de a látóterében maradsz. Persze nem segít, a gyerek már hisztérikus. Egyhelyben ül, mint Buddha, és potyog a könnye. Ekkor kijössz, felemeled, és egy pokrócra teszed. Mintha elfújták volna a hisztit, ilyet már látott, boldogan elvan. A legcsekélyebb félelem nélkül próbálja elkapni a lódarazsat, a gilisztát, simán belenyúl a bogáncsba, de ha kiteszed a kezét a fűre, már görbül lefelé a szája. Miért? Miért?

Délután lemegyünk vele a partra, szépen kibetonozták, gyerek meglóg, négykézláb végigkússza-mássza a plázst, de olyan tempóval, hogy ketten nem érjük utol. Közben boldogan kacarászik. Ekkor válik nyilvánvalóvá: a gyerek urbánus, mint Woody Allen, ez neki a természetes élőhelye, a beton, a kutyakaki, a szmog, és nem tűri, ha ebből kizökkentik. Szülinapjára megkapja az Annie Hallt.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dexterke
dexterke
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?