Az ENSZ gyermekekért felelős szervezete huszonegy ipari ország gyermekeinek helyzetét vizsgálta 2000 és 2003 között. Míg korábban a szegénység volt az a közös jellemző, ami alapján össze tudták hasonlítani az OECD-országok gyerekeinek helyzetét, a mostani felmérés hat kategóriában méri össze a kutatók rendelkezésére álló adatokat. Ezek közül csak egyik az anyagi jólét, emellett az egészséget, az oktatást, a családi és baráti kapcsolatokat, viselkedésmintákat és a szubjektív jólétet (tehát hogy a gyerek hogyan értékeli saját helyzetét) is vizsgálták.
A fentiek alapján a felmérésben szereplő 21 ország közül Nagy-Britannia kapta a legrosszabb osztályzatokat, majd az Egyesült Államok és Magyarország következik a listán. A legjobb Hollandiában, Svédországban és Dániában gyereknek lenni.
A felmérés azt is leszögezi, hogy a GDP (az egy főre jutó nemzeti jövedelem) és a gyermekjólét között nincs egyértelmű összefüggés: Csehország például lekörözi Franciaországot, Ausztriát, Angliát és az USA-t is, pedig szegényebb ezeknél az országoknál.
A legrosszabb osztályzatot az anyagi jólét terén kapta Magyarország, ebben csak Lengyelország előz meg minket. Nálunk a legmagasabb például a kereső szülők nélküli háztartások aránya: a gyerekek 11 százaléka ilyen családban él.
Szintén pocsékul szereplünk a gyermekek egészsége és biztonsága témakörben, valamint a viselkedésminták és kockázatok terén is. Például a magyar gyerekek közel fele nem reggelizik minden hétköznap, a 11-15 évesek 13 százaléka pedig hetente legalább egyszer dohányzik. Közel felük úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt egy év során részt vett verekedésben.
Az OECD-országok közül nálunk a legmagasabb a csecsemőhalandóság: ezer élveszületésre több mint 7 halálozás jut, míg Svédországban három. A két éves kor alatti oltások tekintetében ellenben jól állunk, 98 százalék körüli immunizáltságunkkal vezetjük a listát.
Viszonylag jó osztályzatot kaptunk a családi kapcsolatok terén: a 15 éves magyar gyerekek 90 százalékával hetente többször is beszélgetnek a szülei.
Az Unicef felmérése (letölthető pdf) különböző korábbi, az OECD-országokat érintő felmérések alapján készült. Ilyen például a diákok körében készített Programme for International Student Assessment (PISA) felmérés, valamint a World Health Organization iskolásgyerekek egészségi állapotát vizsgáló felmérése.
