Magyarországon a szülések jelentős részénél mesterségesen indítják be a folyamatot, sokszor úgy, hogy az anya nem kap elég tájékoztatást a beavatkozás menetéről és kockázatairól. A gyakorlat ellen most országos kampány és petíció is indult.
Májustól az „Alternatal Alapítvány a háborítatlan szülésért, születésért” kezdeményezésére országos kampány indul a Független Bábák Szövetségével, amely hiteles információkkal segíti az anyák döntését és párbeszédet kezdeményez a szakmával.
Nem mindegy, hogyan döntenek az indításról
A szülésindítás önmagában nem ördögtől való eljárás. Vannak helyzetek, amikor az anya vagy a baba biztonsága miatt valóban ez a legjobb döntés. Ilyen például, ha a várakozás nagyobb kockázatot jelentene, mint a szülés megindítása.
Az Alternatal Alapítvány és a Független Bábák Szövetsége célja, hogy közérthető információkat adjon a szülésindítás előnyeiről, hátrányairól és kockázatairól, valamint arról, milyen kérdéseket érdemes feltenni a döntés előtt.
Magyarországon 2020–2025 között a szülések közel egyharmadát indították be.
Bábák, dúlák, perinatális szaktanácsadók, szülésznők, hordozási tanácsadók, neonatológusok, szülész-nőgyógyászok, fejlesztő pedagógusok, nemzetközi szakértők és más szülés körüli segítők fogtak össze szülésindításon átesett anyákkal azért, hogy tudatosítsák az indítás előnyeit és hátrányait, valamint kockázatait.
Személyes történetek is megjelennek
A kampány weboldalán megosztott történetekből az derül ki, hogy az anyák nem mindig értették pontosan, mi történik velük, hogy miért és milyen módszert alkalmaznak, miért van rá szükség, milyen alternatíváik lehetnének, és mi történhet, ha várnak még. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, független bába úgy fogalmazott:
„a kezdeményezés reményeink szerint elindít egy olyan mértékű, építő szemléletformálást, ami a hazai szülészeti rendszerben komoly változásokat idéz elő: a szülészeti szokások, a szülészeti protokoll megváltoztatásával megszűnne az a rendszer, hogy egyénileg mérlegelt egészségügyi indok nélkül csak azért indítanak meg egy szülést, mert elmúlt a kiírt dátum”.
Beláthatatlan következmények
A szülésindítás során alkalmazott beavatkozások, például az oxitocin vagy a prosztaglandinok, erőteljesebbé és sűrűbbé tehetik a méhösszehúzódásokat, ezért alkalmazásuk körültekintést igényel. Ha a fájások túl intenzívvé válnak, az megterhelheti a méhlepényt és a magzat oxigénellátását is. Ritka, de súlyos esetekben ez magzati oxigénhiányhoz, szövődményekhez vagy további sürgős beavatkozásokhoz vezethet. A kockázatok az anyát is érinthetik, hiszen
a túl erős méhtevékenység növelheti egyes szülési sérülések, vérzéses szövődmények vagy más komplikációk esélyét.
Éppen ezért a szakemberek szerint fontos, hogy a szülésindítás mindig egyéni mérlegelésen, alapos tájékoztatáson és valódi beleegyezésen alapuljon.
Császármetszést már az ókori Rómában is csináltak: egészen komoly beavatkozásokat is el tudtak végezni a régi orvosok.
