Babonáink – Vaspata

Olvasási idő kb. 2 perc

Sorozatunk saját babonáinkról kíván megemlékezni, az eredeti, Kárpát-medencei babonákról, amelyek kétségtelenül vannak annyira érdekesek, mint példáual a karibiak vagy az afrikaiak, mégis kezdenek feledésbe merülni. Nem akarjuk őket sem népszerűsíteni, sem cáfolni - beérjük annyival, hogy megemlékezünk róluk. Amíg még van miről.

Az eredeti lelőhelyein, erdőn-mezőn, országúton ma már nem találhatjuk meg: hiányzik a patkóhordozó. Mármint a ló. Ami nagy bánata ennek a lovas nemzetnek, bár az 1890-es években egy statisztikus kimutatta, ha nem tesz valamit gyorsan a székesfőváros tanácsa, az Budapest útjait 1960-ra tíz méter magasan lepi majd a lócitrom. Nem tettek a világon semmit - a trágyadomb mégsem nőtt magasra. Ugye, a motorizáció…

Jó a kérdés, hogy miért hoz szerencsét a lópatkó. Talán azért, mert a lovas népek az ősidőkben jóval nagyobb túlélési esélyekkel bírtak, mint a gyalogosak. De az is lehet, hogy a félholdhoz hasonló formában lehet valami. A középkorban lópatkót találni mindenképpen szerencsés dolog volt, mert bármelyik kovács örömmel megvette, hogy ne kelljen fáradságos munkával újat kalapálnia. Akár a nehezen beszerezhető és fáradságos munkával megmunkálható vasérc pótlására is jó volt. Lópatkó még Nelson admirális zászlóshajóján, a Victoryn is volt, a főárbocra szögezték ki - vegyes sikerrel, a trafalgari ütközetet megnyerték, de az admirális nem élte túl a csatát. Sőt, ha belegondolunk, a patkó a legkevesebb szerencsét pont azoknak hozta, akik hivatásszerűen hordták. Ismerjük a szólásokat a lóvá tett emberről vagy a szegény ördögről. 

Egyszóval baj van a lópatkóval, egyre ritkább és már a hatásfoka sem az igazi. Tessék belegondolni: ott volt az ügetőn az a rengeteg patkó. Hetente kétszer kiment oda fogadni több ezer ember. Mindegyiknek alapos szüksége lett volna szerencsére is, készpénzre is. Mármost hogy lehet az, miszerint olyan sok patkó alig néhány fogadónak hozott szerencsét??? Ezen töprengjünk hát egy kicsinykét…

• Kémény legények
Újévi hiedelmek malaccal és lóherével
Az ördög bibliája
Tükörcserepek
Asztali szerencsétlenségek
Nők a sötétben
Belzebub ölebe

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.