Minden nyár slágere a cider

Olvasási idő kb. 3 perc

Évről évre divatosabb Magyarországon is a cider. Ez a viszonylag alacsony alkoholtartalmú, szénsavas gyümölcsbor almából vagy körtéből készül, de főleg Skandináviában mindenfélével ízesítik. Jégbe hűtve, jégre töltve a legkellemesebb nyári ital. Természetesen a ciderből is, mint annyi minden másból a kis, kézműves ciderkészítők állítják elő az igazi minőséget, de a skála a két és fél literes hipermarketes műanyagpalackig elég széles.

Az ókori zsidók Shekar, a görögök pedig Sikera néven készítettek almabort, de legalábbis valamilyen erjesztett almalevet. Állítólag tőlük került a Gallok és a Baszkok kezébe a recept, akik forró, erjesztett almalevet és forró, mézes, fahéjas vízzel leöntött almateát is ittak. Ez utóbbi neve Phitarra volt. A IX. században Nagy Károly elrendelte, hogy a sörgyárak gyártsanak alma és körtebort is a számára. Meg kell hagyni, jó ízlése volt Károlynak.

Cidert csakis cider almából

A XIII. században Normandiában már az almabor kezdte kiszorítani a sört a legtöbb eladott szeszesital képzeletbeli dobogójáról, és ekkortól csaknem ugyanannyi almabort adtak el évente, mint amennyi sört. A XV. században a cider kultúra már megérett arra, hogy külön kezdjenek almafajtákat nemesíteni, kifejezetten almabor termelés céljára. A hagyományos, ciderhez való alma apró, nagyon kemény és gyümölcsként fogyasztásra alkalmatlan. Rostjai szinte elrághatatlanok, íze keserű. A cider must kétféle alma keveréke a keserű-édes és a keserű-éles almáé. Próbálkoznak más almafajták bevonásával is a termelésbe, de egyiknek se lesz olyan finom, karakteres az íze. Ezzel meg is válaszoltuk azt a kérdést, hogy miért nincs Magyarországon cider termelés, amikor minden nyáron azt hallani, hogy a kereskedők csak áron alul, fillérekért hajlandóak felvásárolni a léalmát.

1588-ban, Julien Le Paulimer orvos, kiadott egy könyvet, amiben az almabort, mint egészséges, a testre gyógyító hatással bíró italként mutatta be. Jó trükk, ismerünk ilyen keserű likőrt is Magyarországon. Még vöröskereszt is volt a kis zöld, gömbölyű üvegeken, amit aztán a valódi Vöröskereszt lecseréltetett fehérre.

Rengeteg adót termel

1720-ban a francia állam is érdekelt lett az adók révén az alma és az almabor termelésében, ezért támogatta a faiskolák létrehozását. Az 1860-as években filoxéra járvány elpusztította az európai szőlőültetvények nagy részét, így elsőszámú erjesztett ital Franciaországban az almabor maradt, mert borozni azt muszáj. Ekkoriban az addigi négymillió hektár almáskert tizennégymillióra nőtt.

Apának külön hordó

Anglia bizonyos helyein szokássá vált ebben az időben, hogy családonként két hordó ciderrel rendelkeztek. Az egyiket valóban ihatta a család minden tagja, gyerekek, nagyszülők, asszonyok is, de a másik csakis a férfié volt. Így nem kellett a hároméves gyereket félrelökni a hordótól, amikor apuka megszomjazott. A családfő külön bejáratú ciderét az almalepárlóban tartották, ahol reggel felsorakoztak a családfenntartó férfiak, és kinek-kinek belemérték a saját fakancsójába a napi fejadagját. Kezdődhetett a napi munka.

Dübörög a cider ipar

A második világháború után azonban az egész világon, így Angliában is nagyon megváltozott az emberek élete. A kis farmgazdaságok helyét a nagyobb termelőüzemek vették át. Bár most is találkozhatunk sok helyen pici házi cider üzemekkel, de a hipermarketek polcaira nem ők szállítanak, hanem hatalmas cider gyárak.

Az almát eredetileg lóval, vagy vízzel hajtott kőmalmokban zúzták össze. Természetesen ma már a malmokat áram hajtja, és nem kőből készülnek, a régi csavaros préseket pedig felváltotta a mechanikus, láncos prés. Ezután az almát hatalmas kendőkbe szedték, becsomagolták, és 10-12 réteget tettek belőle egymásra. Présben kinyomták a levét, amit hordókban érleltek. A maradék almát megették az állatok, komposztálták vagy pálinkát főztek belőle.

Jó lenne, ha Magyarországon is elkezdődne a cidernek való alma vagy körte termesztése. Rossznyelvek szerint a magyar borlobbi munkájának köszönhető, hogy nem kezdtek még cidergyártásba hazánkban. Jövő héten cidert tesztelünk, ugyanis a hipermarketek polcain egyre többféle gyöngyöző almabort találhatunk, nem árt tudni melyiket érdemes, és melyiket nem érdemes fogyasztani.

Fűszeres
Fűszeres
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.