A tihanyi visszhang egy ritka jelenség, amely a 18. században jött létre az ottani apátság újbóli felépítésekor.
Visszhang akkor keletkezik, ha a hanghullám egy megfelelő távolságra lévő, kellően nagy és többnyire függőleges felületről verődik vissza.
Ehhez általában több száz méteres távolságra van szükség a visszaverő felület és a hangforrás között. A dőlésszög, a magasság és a távolság is befolyásolja a visszhangot.
A kopár terep vonulatai, és az apátság tömege okozhatta a hang visszaverődését.
A legenda szerint egy gyönyörű, néma királylány legeltette aranyszőrű kecskéit Tihany dombjain. Egy alkalommal a Balatonból kiemelkedett a hullámkirály, és tejet kért a lánytól, hogy azzal meggyógyítsa beteg fiát. A lány adott belőle, a fiú pedig felépült. Ekkor a királylány is megszólalt, akinek gyönyörű hangjába beleszeretett a királyfi. A királylány azonban visszautasította őt, mire a hősszerelmes belehalt a bánatba. Az összetört szívű apa erre megátkozta a lányt, és az apátság falaiba zárta. A történet szerint
a lány azóta is onnan felel a visszhangkőnél elhangzott kiáltásokra.
Halkul a visszhang
A visszhangot egykor a túlpartról is hallani lehetett, idővel azonban halkulni kezdett. Ennek okát nem ismerik, de annyi bizonyos, hogy ezzel kapcsolatban már több mint 100 éve is zajlottak kutatások. 1910-ben a Műegyetem tanára, Schuller Alajos úgy vélte, az apátság és a domb között épült házak és a park egyre magasabb fái zavarják a hang terjedését.
Javaslatára megemelték a dombot, ám ez sem segített.
1935-ben létrehoztak egy magasabb kilátópontot, méghozzá úgy, hogy a víztározóra kilátóteraszt és lépcsőket építettek. De ez is csak átmenetileg javította a visszhang hallhatóságát. 1940-ben egy ember egy gramofon segítségével erősítette fel a kiáltásokat, 18 évvel később, 1958-ban pedig egy, a Balatoni Intéző Bizottság által felkért hangmérnök is azt mondta, hogy a hang a fák és egy alpesi tetős ház miatt csendesedett el. Az 1960-70-as évek kutatásai szerint a két már korábban megnevezett okon kívül az apátság homorú vakolatának síkra cserélése. és a környék zajszintjének növekedése is hozzájárult a hang gyengüléséhez. Glázer Tamás író a kopár terület eltűnésében látta az okot,
a Magyar Tudományos Akadémia akusztikai tudományos csoportja szerint pedig a sok autó megjelenésével felerősödött urbánus zajok is hozzájárulnak a halkuláshoz.
Wettstein Domonkos, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese és egyetemi adjunktusa összegezve azt mondta, hogy a hely turisztikai felfutásával elkezdődött annak beépítése is. Ezért a gyengülés hátterében nemcsak a táji környezet megváltozása áll, de a környezet sem volt ennyire beépülve és a fásítás sem volt ilyen intenzív.
A tihanyi bencés apátság titkársága szerint ,,a visszhang nem tűnt el, csak már nem olyan tisztán hallani, mint régen”.
Ebből a cikkünkből megtudhatod, hogy tette majdnem tönkre a szocializmus a Balatont.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
