Ez a hobbi lassítja az öregedést, és megvédhet a demenciától is

Olvasási idő kb. 2 perc

A kertészkedés nemcsak a testet, hanem az elmét is edzi – egyre több kutatás támasztja alá, hogy a természetközeli munka lassíthatja az öregedést, és javíthatja az életminőséget. Norvégiától Japánig gondozófarmokat írnak fel receptre demenciával élőknek – a növényekkel és állatokkal töltött idő ugyanis valódi gyógyszer lehet.

A friss levegő, a föld illata és a saját kezűleg végzett munka nemcsak megnyugtató, de egyre inkább gyógyító is. Új kutatások szerint a kertészkedés különösen hatékonyan óvja meg az idősebb felnőttek kognitív képességeit és ezzel együtt életminőségüket is.

Felfrissít és kreatívvá tesz

A University of Edinburgh egyik kutatása kimutatta: azok, akik rendszeresen kertészkedtek, életük során jobban megőrizték kognitív képességeik épségét. A növénygondozás, talajművelés és állatgondozás mind olyan komplex feladatok, amelyek memóriát, figyelmet és kreativitást igényelnek. Ez a „használd vagy elveszíted” elv alapján segít megelőzni a kognitív hanyatlást.

A kertészkedésnek számos pozitív hatása van az elménkre
Fotó: Bryn Colton / Getty Images Hungary

A kertészkedés nemcsak az agyat, hanem a testet is karban tartja: csökkenti a vérnyomást, javítja a vércukorszintet, és elősegíti a mozgékonyságot. Emellett stresszcsökkentő hatása is jól dokumentált, pusztán a természet közelsége is javítja a közérzetet.

Egyes orvosok már „zöld receptként” írják fel a természetben végzett tevékenységeket, és ezek eredményessége egyre több tanulmányban visszaköszön. Bár egyetemes megoldás nem létezik az öregedés megállítására, a kertészkedés úgy tűnik, több szinten is képes lassítani a folyamatot, és közben örömöt is ad. Marianne Rogstad, egy demenciában szenvedő, gondozófarmon tevékenykedő norvég nagymama így fogalmazta meg a nagyon egyszerű képletet: 

Idézőjel ikon

Sokkal jobb itt kint lenni a természetben, mint otthon ülni.

Ha kíváncsi vagy az olcsó trükkre, amivel sokáig szép lesz a kerted, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.