Noha semmi köze az időnként szökőkútszerűen kitörő képződményekhez, mégis Gejzír-tó a neve annak a rejtélyes oroszországi állóvíznek, amelyről nem is olyan régen még senki sem tudott.
Az Altaj-hegység mélyén épp csak hullámzó, mindössze 30 méter széles Gejzír-tó olyan tiszta, mintha térdig érne benne a víz, pedig a mélysége valójában a 2 métert is eléri. Türkizkékjét csupán a tótükrön lágyan fodrozódó fehér iszap- és agyagkörök törik meg.
Máig tisztázatlan, hogyan is jött létre.
Először is fontos leszögezni: hiába Gejzír-tó a neve, területén egyetlen forró vizű, időnként kitörő gejzír sincs. Különös mintázatát a fagyos föld alatti patakok – egy nagy és négy kisebb – adják, amelyek áramlásukkal a tó felszínéhez közel emelik az iszapot és a finom homokot. És bár ezek tartják hidegen is a tavat, az mégsem fagy be soha.
A rejtélyek tava
A tó kialakulása máig rejtély, egy elmélet szerint egy 2003-as földrengés hozta létre. Ennek ellenére a sűrű erdő ölelte képződményről évekig szinte senki sem tudott, 2010 környékén viszont, amióta a turisták felfedezték, népszerű úti céllá vált az oroszok körében. Az emberi lét nyomai már jól láthatók a területen: amellett, hogy fákat vágtak ki a tó jobb elérése érdekében, fadeszkákkal kirakott utat is építettek.
Ha szeretnél a magasból rápillantani a világ legmélyebb tavára, itt lélegzetelállító képeket láthatsz.
