Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Molière drámái a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek, azonban a vélt tanulatlansága és a kéziratok hiánya miatt, sokan gondolják úgy, hogy valójában egy névtelenségben maradó „szellemíró” írta a zseniális műveket.
Rengeteg világhírű drámát köszönhetünk Molière-nek, a mai napig gyakorta játsszák a darabjait a színházak, az életével is sok mű foglalkozik. (Legutóbb például musicalként dolgozták fel a munkásságát a franciák.) Azonban még mindig akadnak olyanok, akik szerint Molière nem is volt akkora tehetség, hanem egy egyszerű tolvaj, aki lopta a műveit.
Molière lopta a drámáit?
A tudósok legalább egy évszázada érvelnek amellett, hogy Molière lopta a drámáit, mivel úgy tudni, hogy nem részesült olyan szintű oktatásban, hogy ezeket meg tudja írni. 1919-ben Pierre Louÿs francia író azt állította, hogy Pierre Corneille költő írta Molière leghíresebb műveit. Louÿs szerint az 1668-as Amphitryon című darab Pierre Corneille szerzeménye. A stílusa felfedezhető benne. A francia író szerint furcsa, hogy Molière élete nagy részét vándorszínészként töltötte, és körülbelül 40 évesen hirtelen remekműveket kezdett írni. Louÿs úgy gondolta, hogy Molière nevét azért adták a darabhoz, hogy népszerűsítsék, de Corneille-nek is előnyös volt ez az együttműködés. Ekkoriban a szerzőség még nem volt annyira tiszteletben tartott, mint napjainkban. Gyakori volt, hogy „költőszínészek” írták alá szerzőként a darabokat. Ők olyan előadók voltak, akiket a nyilvánosság elismert, és akiknek a nevével jobban el lehetett adni egy-egy előadást. Szakértők becslése szerint az akkori vígjátékok mintegy 90 százalékát, a tragédiáknak pedig a felét nem a tényleges szerző, hanem egy „költőszínész” írta alá, aki szerepelt a darabban, lényegében azt is eljátszotta, hogy ő a valódi szerző.
A gyanú a 2000-es évek elején ismét előtérbe került, amikor a kutatók jelentős átfedést észleltek a két drámaíró szóhasználatában. Ezek a nyelvészek arra a következtetésre jutottak, hogy Corneille lehetett Molière drámáinak igazi szerzője. Mindezt még inkább megerősítette, hogy Molière több kézirata is hiányzik, a korábban említett darab, az Amphitryon eredeti példányát sem találták meg soha. Ráadásul elképesztően zsúfolt volt Molière napirendje, amibe nem igazán férhetett bele a drámák megírása.
A számítógép szerint nem Corneille írta a Molière-drámákat
2019-ben összeállították a Molière-nek, Corneille-nek és 10 kortársuknak tulajdonított vígjátékok szövegét, és egy kifinomult számítógépes program segítségével elemezték a nyelvi jellemzőket. Megvizsgálták az egyes szerzők által előnyben részesített nyelvtani szerkezeteket és egyéb nyelvi mintákat is, amelyeket öntudatlanul használunk az írásainkban. Ekkor a kutatók arra jutottak, hogy nem Corneille írhatta Molière darabjait, bár tényleg voltak hasonlóságok, de összességében úgy gondolják, hogy a két szerző stílusa távol állt egymástól.
Azt a feltételezést is cáfolták, hogy Molière drámáit több szerző írhatta, mert akkor nem lenne meg bennük egységesen Molière szókincse vagy stílusa. A használt algoritmus azonban világosan elválasztotta Molière drámáit a tanulmány többi szerzőjétől. Bár egyértelműen nem bizonyítható, hogy a darabokat Molière, vagyis Jean-Baptiste Poquelin írta, de az egyértelmű, hogy ezek egy szerző tollából származnak.
Ki volt Molière kortársa, Pierre Corneille?
Pierre Corneille neve Magyarországon nem lett annyira ismert, mint a kortársáé, Molière-é. 1606-ban jómódú, középosztálybeli normann családban született. Az első darabja, amelyet még 20 éves kora előtt írt, személyes szerelmi élményből merít. A szellemes vígjátékot, a Mélite-et 1629-ben mutatták be Rouenban. A következő években több darabját színpadra vitték, a tehetségére felfigyelt de Richelieu bíboros, Franciaország nagy államférfija is, aki a drámaírót felvette a les cinq auteurs („az öt szerző társasága”) nevű csoportba.
1637-ben a Cid című tragédiája még nagyobb sikert ért el. Azonban kiváltotta a szakma ellenszenvét, Richelieu-t is megbotránkoztatta. Még ügyészség előtt is tárgyalni akarták az ügyét, így a sikert követő években nem az írással foglalkozott, hanem azzal, hogy elkerülje a pert. Ezek után már a közízlésnek és a hivatalos irodalmi irányzatoknak megfelelő darabokat alkotott. 1684-ben még megírta utolsó remekművét Surene címmel, nem sokkal később pedig elhunyt.
Nem Molière az egyetlen, akinek a zsenialitását utólag megkérdőjelezték. Korábban kétségbe vonták azt is, hogy Shakespeare írhatta a neki tulajdonított műveket. Az alábbi cikkünkben, több érdekesség mellett, ezzel is foglalkozunk.
