Ezek Magyarország legszebb romjai: a főváros szívében is van egy

Olvasási idő kb. 3 perc

Noha csupán épületek maradványai, mégis a múlt varázslatos tanúi a romok, amelyekből – legyen az vár vagy templom – szerencsére szép számmal akad Magyarországon. Ezeket a különleges építményeket évszázadokon át formálta az ember és a természet, amelyek éppen tökéletlenségük miatt olyan tökéletesek.

Bár megszámolni sem lehetne, hány épületemléket hagyott hátra nekünk a múlt, mi most egy csokorba szedtük azokat, amelyek kitűnő úti célul szolgálhatnak az őszben barangolóknak.

Magyarország ékköve a zsámbéki romtemplom

Hasonlóan bámulatba ejtő építmény a zsámbéki romtemplom, amelyet még a 13. században, egy korábbi falusi templomra építettek a premontrei szerzetesek. A késő román és kora gótikus stílusú, háromhajós bazilikát a történelem során több csapás is érte. Egy közülük a Magyarország legnagyobbjaként számon tartott, 1763-as, 6,3-as erősségű földrengés, amely következtében súlyosan megsérült az építmény. A műemlékvédelmi munkálatok a 19. század végén kezdődtek el, aminek hála, fennmaradtak a különleges romok. A zsámbéki templom maradványai különösen káprázatosak napnyugta idején.

Magyarország egyik legismertebb romtemploma a zsámbéki
Fotó: Janos Varga / Getty Images Hungary

A rezi várból a Badacsonyra

A Balaton északi partján, a sümegi vártól nem is oly messze, a Meleg-hegy 418 méter magas dolomitgerincén áll a rezi vár. A valószínűsíthetően 1292 és 1307 között épült erőd egyike lehet azoknak a kőváraknak, amelyek építését IV. Béla rendelte el a tatárjárás után. Az évszázadok során több nemesi család birtokában is állt az építmény, a török időkben pedig fontos stratégiai szerepet is játszott.

Ebben az időszakban azonban komoly károk keletkeztek a vár szerkezetében, így lassanként feledésbe merült: a 17. század végére jobbára már a létezéséről sem tudtak.

Ám szerencsénkre fennmaradt belőle egy varázslatos darab, hogy menedéket nyújthasson a város zajától menekülőknek. A maradványokhoz gyönyörű erdei túraútvonal vezet, a romok mellől, a hegy tetejéről pedig páratlan kilátás nyílik a Szent György-hegyre, Gulácsra vagy épp a Badacsonyra.

Különleges élmény a rezi várromokhoz tett kirándulás is
Fotó: GaborBalla / Getty Images Hungary

Római maradványok Óbudán

Varázslatos romokért el sem kell hagynunk a fővárost, elég nagy területen mutatja meg különleges szépségét az Óbudán található Aquincum, amely a polgárváros mintegy negyedét tárja a kíváncsiskodók szeme elé. Nem mellesleg ez Magyarország legnagyobb területű, immár több mint 110 éves római régészeti parkja. A városközpont legjellemzőbb középületeit és megannyi magánházat is bemutató romkertben tett séta során megismerhetjük többek között a római városépítészet jellegzetességeit, de bepillantást nyerhetünk az egykori római polgárváros szerkezetébe, sőt láthatjuk a padlófűtés, a vízvezetékek, valamint a csatornarendszer maradványait is. Érdemes rászánni egy délutánt e fővárosi csodára is. 

Páratlan élményt jelent az óbudai Aquincum is
Fotó: Jule_Berlin / Getty Images Hungary

Csodás kilátás a romok mellől a Balatonra 

Ha egy pazar őszi kilátásra vágysz a Balatonnál, jobb helyet nem is találhatnál a szigligeti vár romjainál. A helyi kőművesek és kézművesek segítségével a hegycsúcsra villámgyorsan felépült, 13. századi vár eredetileg a ma is látható romoknál sokkal kisebb volt, mostani méretét a későbbi századokban hozzáépítésekkel érte el. A hely magával ragadja az embert, már csak azért is, mert már a várhoz vezető túraútvonalak is felérnek egy csodával.

A lábunk előtt hever a Balaton a szigligeti vár romjainál
Fotó: csakisti / Getty Images Hungary

Egy kétszer kihalt falu maradványai

Ha már romok, akkor érdemes megemlékeznünk Derenkről, arról a mai Aggteleki Nemzeti Park területén található, hajdan virágzó településről, amely mára szinte teljesen eltűnt Magyarország térképéről. A falu a történelem viharainak esett áldozatául:

Idézőjel ikon

lakosságát először a török megszállás, a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1711-es pestisjárvány sújtotta, amely miatt Derenk egy időre elnéptelenedett.

Miután az Esterházyak jobbágyokat telepítettek ide, a falu újra fejlődésnek indult, olyannyira, hogy a lélekszáma a második világháború előtt majdnem elérte a félezret.

Egy település romjai az egykor virágzó Derenk területén
Fotó: JezW

A település végzetét Horthy Miklós döntése hozta el, aki vadászterületet tervezett ide, melynek részeként egy medvéskertet hozott létre a falu határában, ezután pedig elrendelte a település lakóházainak és templomainak lebontását. 1943-ra Derenk teljesen elnéptelenedett, lakói a környező településeken találtak új otthonra. Ma már csak néhány rom emlékeztet az egykor virágzó falura.

Ha szeretnél még barangolni egy kicsit Magyarországon, ajánljuk figyelmedbe ezt az 5 helyet is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

72 nap alatt utazta körbe a Földet ez az újságíró: egyetlen táskát vitt magával

Nellie Bly amerikai újságírónő a 19. században elhatározta, hogy a valóságban is megdönti Jules Verne kitalált hősének, Phileas Foggnak 80 napos Föld körüli rekordját. Bár szerkesztője lehetetlennek tartotta a küldetést egy egyedülálló nő számára, Bly rácáfolt a korabeli sztereotípiákra, és egyetlen apró kézipoggyásszal vágott neki a történelmi útnak.

Édes otthon

Jó jel, ha ezt a gyomot látod a kertedben

Sokak számára a kert olyan projekt, melynek minden tekintetben tökéletesnek kell lennie: a frissen nyírt gyep és bimbózó virágok mellett nem is fér meg más. Csakhogy a terület faunája alkalmanként utat tör a kultúrnövények között is. Néha ez nem is baj, hiszen az, hogy milyen gaz tarkítja a füvet, árulkodik a talaj állapotáról is.

Világom

Ezek a legolcsóbb európai úti célok 2026-ban

A tudatos utazók 2026-ban a tömegeket és a magas árakat elkerülve Albánia, Lettország és Szlovénia felé veszik az irányt, hogy a klasszikus európai életérzést barátibb költségek mellett élvezhessék. A dráguló árak okozta nehézségek miatt a turisták idén a kevésbé ismert, de élménydúsabb célpontokat választják a zsúfolt és közkedvelt nagyvárosok helyett.

Édes otthon

Ez a legjobb színkombináció a konyhádhoz 2026-ban

A konyha manapság már nemcsak a főzés és az étkezés helyszíne lehet, hanem a lakás egyik legfontosabb hangulati központja is. A 2026-os lakberendezési trendek egyértelműen a merészebb, mégis harmonikus színpárosítások felé mozdulnak.

Testem

Ez a 7 jel mutatja, hogy nem ittál eleget

A dehidratáltságot nem csak a szomjúság jelezheti. A bőr állapota, a fejfájás, de még a koncentráció romlása vagy a hangulatingadozás is jelezheti, hogy nincs elegendő víz a szervezetünkben.

Világom

Egy benzingyáron múlt a náci hadigépezet sikere: a természet állt bosszút romjain

Noha ma már csak árnyéka önmagának, a Hydrierwerke Pölitz AG a második világháború idején a német hadigazdaság egyik legfontosabb ipari létesítményének számított. A mai Lengyelország területén, az egykori Pölitz – ma Police – közelében fekvő hatalmas üzemtől azt remélték, hogy enyhíti Németország krónikus kőolajhiányát.