Folytatást kap a magyarok kedvenc retró sorozata

Olvasási idő kb. 2 perc

Folytatódik a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat. Az új részek valamikor a jövő év során jelennek majd meg a tervek szerint, a hangfelvételek már el is készültek.

Generációk nőttek föl 1976-os indulása óta a Magyar népmesék rajzfilmsorozaton. Az utolsó évada 2011-ben jelent meg, ám a gyártó Kecskemétfilm Kft. most azt közölte a MTI-vel, hogy folytatják a népszerű sorozatot. Tizenhárom új epizód készül, a munkák egy része már be is fejeződött – a megjelenés 2025-ben várható

Az új részekbe nagyrészt az eredeti gárdával vágtak bele: a tizenhárom történet kiválasztását Jankovics Marcell (az eredeti sorozat vizuális koncepciójának kidolgozója) és Mikulás Ferenc (az eredeti ötletadója és producere) kezdték meg, később hozzájuk csatlakozott Tóth Gábor néprajzkutató. Sajnálatos módon Jankovics Marcell közben elhunyt, helyére Csákovics Lajos került, akit a közönség mint a Toldi-sorozat társrendezőjét (Jankovics Marcellel) ismerheti.

A gyártó tájékoztatása szerint a forgatókönyvek már elkészültek, és a hangfelvételeket is felvették. A sorozat ikonikus hangú narrátora, Szabó Gyula sajnos 2014-ben elhunyt, így a készítők úgy döntöttek, több ismert színésszel dolgoznak.

Puritán látványvilága lesz a retró sorozat új részeinek

A retró sorozat kezdeteihez térnek vissza

Csákovics Lajos elmondta: az új részek inkább a sorozat első két-három évadának egyszerűbb stílusát követik majd. A későbbi részek látványvilága egyre díszesebbé vált az idők során, ám most inkább puritánabb megjelenítésre törekednek. Hozzátette:

Idézőjel ikon

„hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot.”

A Magyar népmeséknek összesen 100 epizódja jelent meg 1976 és 2011 között. A kultikus rajzfilmet 2020 októberében hungarikummá nyilvánították. Az ötletadó és producer Mikulás Ferenc, valamint a vizuális koncepcióért felelős Jankovics Marcell mellett az idők során számos rendező alkotott részeket: Horváth Mária és Nagy Lajos nevéhez is jó néhány epizód fűződik. Az első időkben többen is narrálták a meséket: Bánffy György, Hrotkó Károly, Kóka Rozália, Bánhidi László, Patkós Irma, Zsolnai Margit, Tolnay Klári, Avar István, és Molnár Piroska hangja is felcsendült, ám a harmadik évadtól kizárólag Szabó Gyula volt a mesemondó – az ő orgánuma kapcsolódott össze igazán a sorozattal. A sorozat zenéjét a Kaláka együttesnek köszönhetjük. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?