A magyar népmesék tele vannak ikonikus jelenetekkel, szereplőkkel, helyszínekkel – legtöbbünk hallotta őket, kérdés persze, hogy ki mennyire emlékszik árjuk. Sok szerencsét!
Lehetséges, hogy a magyar népmesék korábban öröknek gondolt bölcsességei és tanulságai még mindig eligazítanak ebben a modern, felgyorsult és technológiáktól vezérelt életben? 10 tanulságos népmesénk segít a kérdés megválaszolásában.
Folytatódik a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat. Az új részek valamikor a jövő év során jelennek majd meg a tervek szerint, a hangfelvételek már el is készültek.
Az élőszóban elmondott népmesének nem csupán a harmonikus gyerekkor megteremtésében, hanem a személyiségfejlődésben is nagyon fontos szerepe van. A népmesék olyan élet- és világfelfogást közvetítenek, melyek mintát adnak ahhoz, hogy a gyerek a saját életét is el tudja képzelni.
A rátóti csikótojás, A kis gömböc, A csillagszemű juhász, A kiskakas gyémánt félkrajcárja – és még hosszan sorolhatnánk azokat a népmeséket, amelyek évtizedekkel ezelőtt gyerekek ezreit ültették a televízió képernyői elé. A most harmincas és negyvenes korosztály fülében ma is ott cseng Szabó Gyula minden magyar népmesét valósággá tevő hangja.
Az igazán jó mese nem csak a gyerekeké. A jelképekkel teli mesevilágba kicsiknek és nagyoknak is jólesik befeledkezni: a hősök élettörténeteiben akkor is magunkra ismerünk, ha a mesék szokásos közegei, a falu, a királyság és az Óperencián túli világ nem is a mindennapjaink részei.
2005 óta ünnepeljük szeptember 30-án – a nagy mesemondó, Benedek Elek születésnapján – a magyar népmese napját. A népmesék jelentősége gyerekek és felnőttek számára ma is óriási: a történetek kulturális és nyelvi értékeket örökítenek át, és generációról generációra segítenek, hogy jobban eligazodjunk a körülöttünk lévő világban.
Generációk nőttek fel rajta, a Facebookon a legtöbbet lájkolt oldalak közé tartozik.
Nehogy a tévé előtt üljön a gyerek a saját napján. Inkább netezzen, lesz mit nézni az IndaFilmen!
