A tengerekben és óceánokban számos különösnek tűnő élőlény él. Némelyikük olyan, mintha egy filmből lépett volna ki, és sokakat közülük emberi szem még nem látott. Az is előfordul, hogy valamivel már találkoztunk, de másnak gondoltunk, mint ami valójában. Ilyen lehet a „sellők pénztárcája” vagy „hableánypersely”, melynek bájos bájos neve egy igencsak érdekes jelenségre utal.
Ha jártunk már tengerparton, akár láthattunk is hableányperselyt, a víz ugyanis gyakorta kisodorja a partra, ám alakja becsapós, hiszen könnyedén összetéveszthető a hínárral. Ez a képződmény valójában egy tojástok, ami szó szerint az életet tartogatja magában.
A cápa- és rájabébik védelmére szolgáló „persely” egyfajta burok, ami a bennük található kis életnek ad otthont. Ezeket az erszényeket egyescápa- és rájafajok rakják le, amik a bennük lévő tojások otthonául szolgálnak, akár tizenöt hónapon keresztül. Amint a benne fejlődő cápa vagy rája kikel, maga mögött hagyja a tokot, ami sok esetben a tengerparton köt ki, így akár mi is találkozhatunk vele. Az így fellelt kis tokocskák kiváló segítséget nyújtanak a tengerbiológusoknak abban, hogy feltérképezzék, hogy egy-egy veszélyeztetett faj él-e a környéken.
Nem hínár: hogy néz ki a „hableánypersely”?
Ezek a kis fekete vagy sötétbarna hüvelyek nagyon hasonlítanak a tengeri moszatokra, de közelről látható, hogy a kis tokocskák két végén jellegzetes tüskék vagy göndör indák találhatóak. A szakértők a „perselyek” színéből és méretéből, valamint az indákból meg tudják állapítani, hogy melyik állathoz tartoznak. A szögletes vagy téglalap alakú, a végükön tüskékkel ellátott tokok általában kisráják otthonául szolgálnak. A tüskék abban segítenek, hogy a persely biztonságosan rögzüljön a tengerfenékhez, ezáltal ne sodródjon el az áramlatokkal.
A cső alakú, mindkét végén göndör indákkal rendelkező hüvelyek a macskahalfélékhez tartoznak, az indák pedig alkalmasak arra, hogy a cápák általál kedvelt nevelőhelyeken hínárokhoz legyenek rögzítve.
Az alábbi videóban látható, ahogy a kis macskahalembriók úszkálnak a saját tokukban:
Az élőlények fejlődése a tokban a tenger mélyén
Az erszény tartalmazza a petét, amiből az embrió kifejlődik. Mint egy anyaméh, táplálékhoz is jut belőle a kis lakó, és egészen addig biztosít számára helyet, míg ki nem kel. Az, hogy mikor bújnak ki a rája- vagy cápabébik, fajtafüggő. A fehér ráják több mint egy évig élvezik a tok nyújtotta komfortot, míg más fajok néhány hónap után készen állnak arra, hogy világra jöjjenek. A tok akkor hagyja magára a lakóját, amikor a benne élő lény teljesen készen áll az önálló életre, és nem szorul arra, hogy szülei bármilyen módon segítsék vagy táplálják.
A „persely” a tüskés és indás végén egy kis réssel rendelkezik, amin keresztül a kifejlett cápa vagy rája kipréseli magát ideiglenes otthonából. Akár az oldalán is lehetnek lyukak, amik kopás következtében jönnek létre, de ezek ideális esetben nem befolyásolják a fejlődésben lévő embrió életét.
Tojástokok a tengerparton
Mi is könnyen belefuthatunk az efféle természetes ,,inkubátorokba”, mert a tenger hullámai és a dagály gyakran sodorják őket a partra. Vihar után különösen jó esélyünk van arra, hogy hableányperselyt találjunk, ám mivel általában a még fejlődő embriók a tenger mélyére vannak rögzítve, jószerivel csak már elhasznált, üres perselyeket sodor a partra a víz. Előfordulhat olyan, hogy már nem élő embriót láthatunk a tokban, ami az oxigénhiányos állapotnak köszönhető, mert bár a tok gondoskodik az embriók ellátásáról, idővel vissza kell kerülnie a vízbe. Ha viszont élő embrióval találkozunk, hamar kideríthetjük, mégpedig a fény felé fordítva, hiszen így jól látszódik, hogy van-e mozgás a tokban. Amennyiben mozgást érzékelünk, tegyük vissza a vízbe a perselyt, lehetőleg olyan helyre, ahol nincs oly mértékben kitéve a hullámoknak.
Amennyiben már üres, hazavihetjük emlékbe, ehhez viszont alaposan szárítsuk ki a napon! Mivel a persely kollagénből és fehérjéből áll, száraz környezetben évekig tárolható.
Ha hasonlóan érdekes dolgok felfedezésére adnád a fejed, ezeken a tengerpartokon érdemes próbálkoznod.
