Ezek a világ legélhetőbb városai: meglepő helyen áll Budapest a rangsorban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Budapest az egyik legnagyobb nyertese annak a rangsornak, amelynek legelőkelőbb helyeit nyugat-európai városok birtokolják.

Hét pozíciót javítva a 32. helyre lépett a 92 pontot összegyűjtő Budapest a The Economist éves Globális Élhetőségi Indexének 173 várost vizsgáló rangsorában. Mint arról az Economx is beszámolt, ezzel a magyar főváros a legtöbbet előre lépők közt szerepel, és mostani eredményével többek között

Belgrádot, Bukarestet és Dublint is maga mögé utasította.

Ilyen szempontok szerint rangsoroltak

Az élhetőségi lista felállítása során értékelték többek között a kultúrát, a környezetet, az oktatást, az infrastruktúrát, az egészségügyet és a stabilitást. Míg utóbbi kategóriában vizsgálták például a terrorveszélyt és a lakossági sztrájkok gyakoriságát, addig az oktatás és az egészségügy területén a szolgáltatások elérhetőségét, valamint színvonalát, infrastruktúra esetében pedig a tömegközlekedés minőségét és az utak állapotát vették górcső alá.

A rangsorban, amelyben Budapest is szép helyezést ért el, a világ 173 városát értékelték
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

Budapest mellett több tucat európai város is ott a listán

A rangsor 173 városa közül immár harmadik egymást követő évben Bécsé lett az aranyérem. Az osztrák főváros megdönthetetlennek tűnik az élen, a legutóbbi 11 indexjelentésben kilencszer került az első helyre. Idén az ezüstöt és a bronzot is egy-egy nyugat-európai város „hozta el”: a második Koppenhága, a harmadik helyen pedig Zürich végzett. Ezt követi

az ausztrál Melbourne, a kanadai Calgary, majd utána jön az ugyancsak svájci Genf, Vancouver Kanadában, Sydney Ausztráliában, Oszaka Japánban, a tizedik helyezett pedig az új-zélandi Auckland.

A listán egyébként idén 30 nyugat-európai város szerepel, amelyek átlagosan 92 pontot értek el a maximális 100-ból. Ez az eredmény is mutatja, hogy Nyugat-Európa továbbra is a világ legélhetőbb régiója, ugyanakkor az indexből már az is kirajzolódik, hogy Kelet-Európa városai egyre inkább felzárkóznak.

Húsz helyet csúszott hátra a legnagyobb visszaeső

A legnagyobb visszaeső idén Tel-Aviv lett, amely nem kevesebb mint húsz hellyel került hátrébb: az eddigi 92. helyről a 112.-re esett vissza. A város pontszámait elsősorban a Gázai övezetben zajló harcok miatt romló stabilitási mutató vetette vissza. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?