Ők voltak az első magyar mozisztárok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hyppolit, a lakáj, Meseautó, Halálos tavasz, Tóparti látomás, Valamit visz a víz, Egy csók és más semmi. Ezek a régi magyar filmcímek azoknak is ismerősen csenghetnek, akik csak véletlenül botlottak bele nagyszüleiknél szombat délután tévézve egy-egy fekete-fehér kópiába. Ezeknek a filmeknek a szereplői voltak az első magyar mozisztárok.

Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki posztot betöltő Bethlen István 1929-es rendelete nyomán a hazánkban játszott külföldi filmek után pótadót kell fizetni, mely a Magyar Filmipari Alapot illeti, míg a magyar forgalmazók filmgyártását jelentős adókedvezménnyel és költségvisszatérítéssel igyekeznek ösztönözni. 

Új hullám

Eközben egyre terjed a hangosfilm, melynek egyik első hazai gyöngyszeme a ma is mindenki által ismert 1931-es Hyppolit, a lakáj című alkotás. A következő évben pedig már közel 500 mozit számlálnak Magyarországon, jóllehet, ezek több mint negyede a fővárosban kínál szórakozási lehetőséget a mozirajongóknak.

Az első magyar mozisztárok között Kabos Gyula biztosan megtalálható

Új lendület

Egy 1935-ös kormányrendelet értelmében a hazai mozikban a magyar vagy magyarra szinkronizált filmek arányának előbb legkevesebb 10, később 20 százaléknakkellett lennie. Fel is pezsdül a hazai filmipar, 1936-ban összesen 27 film készül, de 1937-ben már tízzel több, és számuk 1938-ban is eléri a 34-et.

A magyar mozisztárok sora aztán velük is folytatódhat: Latabár Kálmán és Kiss Manyi utánozhatatlan párosa
Fotó: Pinterest

Új magyar sztárok

Ugyanakkor ezekben az időkben még sok család nem nézte jó szemmel, hogy jogi, vagy filológiai tanulmányokat végző sarjuk a polgári hivatásoknak hátat fordítva inkább a színészetnek szentelje életét. Ez többekre is igaz az 1930-as és 1940-es években ikonná váló első magyar mozisztárok közül, akikben szerencsére ennek ellenére is bővelkedhettünk.

A teljesség igénye nélkül válogattunk a legismertebb korai magyar mozisztárok között képes összefoglalónkban, mely az első képre kattintva elindul.

Galéria ikon

14

Galéria: Ők voltak az első magyar mozisztárok
Fotó: MTI

Karády Katalin és Jávor Pál mellé sokan befértek a válogatásba, de Turai Ida, Törzs Jenő és Gombaszögi Ella, több fényes mozicsillaggal együtt kiszorult a szűkös keretből. Ha örökké jó társaságukra vágyunk, csak elő kell venni egy régi kópiát és már is élvezhetjük alakításukat.

Mindezt a hazai fimgyártás hőskorából. Az 1930-as évek ugyanis sok leget adott a magyar filmiparnak:

  • 1931-ben, a Hyppolit mint egyik első hangosfilm sikere után
  • 1932-ből a Tavaszi zápor című mű már helyet kapott az egyetemes filmtörténetben is.
  • 1933-ból a Rákóczi induló nem csak nálunk, de külföldön is sikert aratott, de még ebben az évtizedben New York-i helyszínen is forgat már magyar stáb a Borcsa Amerikában című 1938-as filmhez.

Ha érdekelnek még igazi magyar sármőrök a múltból, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.