Ezt a kísértetjárta jeges szigetet örökre elhagyták az emberek

Olvasási idő kb. 3 perc

Van egy hely, amelyet nemes egyszerűséggel bolygónk egyik leghihetetlenebb szigeteként emlegetnek. Többször is bebizonyosodott, hogy embernek letelepednie ott képtelenség, vagy legalábbis nem életbiztosítás.

A Deception-sziget a Déli-Shetland-szigeteken, az Antarktiszi-félsziget közelében található, amely nem más, mint egy kopár vulkáni lejtők, gőzölgő strandok és hamurétegű gleccserek alkotta, patkó alakú aktív vulkán. Jellegzetes formáját egy 10 ezer évvel ezelőtti heves kitörés alakította ki, amely során a tűzhányó lerobbantotta az ott magasodó hegy tetejét.

Deception, a rejtélyes sziget

A sziget neve magyar fordításban annyit jelent, a megtévesztés szigete, amely már önmagában elég ahhoz, hogy sejtsük, valamiért igazán titokzatos. Eláruljuk: nem csak azért, mert ez az egyetlen olyan hely a világon, ahol a hajók közvetlenül egy nyugtalan vulkán közepébe vitorlázhatnak. Port Foster néven ismert kikötője ugyanis a vulkán elárasztott krátere, amely egy keskeny csatornán keresztül nyílik a tenger felé. 

A Deception-sziget egy ma is aktív vulkán
Fotó: Wolfgang Kaehler / Getty Images Hungary

Amikor az ember megvetette ott a lábát

Aktív vulkán ide vagy oda, a Deception-sziget volt egykor a jeges kontinens egyik legbiztonságosabb kikötője és az egykori fóka- és bálnavadászok legfőbb állomása is. Az első emberi tevékenység, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a sziget első hitelesített megfigyelése William Smith és Edward Bransfield brit fókavadászok nevéhez köthető 1820 januárjában.

Idézőjel ikon

Noha nagy fókapopuláció nem élt a szigeten, a következő néhány év vadászata pont elég volt ahhoz, hogy gyakorlatilag elpusztítsa a teljes állományt.

A fókaiparnak így befuccsolt, így 1825 környékén a vadászoknak nem volt más választásuk, mint felhagyni a tevékenységükkel. 

A rejtélyes szigetet már a 19. század első felében felfedezték a fókavadászok
Fotó: Wolfgang Kaehler / Getty Images Hungary

Fókák után jöttek a bálnák

Ám az emberek nem sokáig hagyták magára a szigetet, a 20. század elején ismét ide látogattak, ezúttal azonban nem fókára, hanem bálnára kezdtek vadászni. 1906-ban először egy norvég-chilei bálnavadász társaság a gyárhajók horgonyzóhelyeként kezdte el használni,

hat évvel később viszont itt építették fel az egyetlen szárazföldi kereskedelmi bálnavadász állomást az Antarktiszon.

A vadászok lakóházakat, kórházat és egy kis temetőt is létesítettek a szigeten, a levadászott bálnákat pedig a Deception védett öblében dolgozták fel egy 150 főt foglalkoztató bálnavadász állomáson. 

Ekkora a sziget

A sziget teljes területe a külső szigetekkel együtt 98,5 négyzetkilométer, átmérője 15 kilométer, és 539 méterre emelkedik a tengerszint fölé. A sziget több mint 57 százalékát állandó gleccserek borítják, a vízgyűjtő belső oldalán több tó is található, köztük a Kroner, amely az egyetlen geotermikus lagúna az Antarktiszon. 

Megmaradt emlékek

A feltételezések szerint a Deception-szigeten akkoriban 500 ember is élhetett. A bálnavadászok túlnyomórészt úszó gyárhajókon dolgoztak, és hatalmas mennyiségű bálnazsírt dolgoztak fel bálnaolajjá, amely értékes árucikk volt a 20. század elején. Egyszerre több tucatnyi ilyen gyár működött a szigeten, és a dél-shetlandi bálnavadászati fellendülésből származó infrastruktúra a mai napig fennmaradt, a silók és kazánok egy évszázaddal később is állnak – jobbára ezek az emlékek csábítják oda a turistákat. Az ipart közel három évtizedig működtették a területen, 1931-ben azonban, miután a bálnaolaj ára lezuhant,

Idézőjel ikon

felhagytak a tevékenységükkel, és áprilisban elhajózott onnan mindenki.

Az egykori temető emlékei még ma is látszanak a szigeten
Fotó: Dea / M. Santini / Getty Images Hungary

A tudósoknak is menniük kellett

A helyükre ezután chilei és brit tudósok érkeztek, hogy tanulmányozhassák a területet. A vulkán 1967-es kitörése azonban elég volt ahhoz, hogy a dél-amerikai szakembereket távol tartsa a szigettől. Noha a robbanást az egész csapatuk sértetlenül megúszta, a bázisuk megsemmisült. A britek még kitartottak, de ők is csak 1969-ig: a második kitörés már őket is elriasztotta

Az emberi tevékenység nyomait máig megőrizte a természet
Fotó: Posnov / Getty Images Hungary

A vulkánt folyamatosan figyelik

A szigeten 1967 és 1970 között egyébként három vulkánkitörés is történt. A vulkán szeizmikus aktivitásának figyelésére ma már csak Spanyolország és Argentína üzemeltet nyári tudományos állomásokat a szigeten, amely egyébként az Antarktisz egyik, turisták által leglátogatottabb helye. A rejtélyekbe burkolózó és lenyűgöző történelemmel rendelkező helyet évente nagyjából 15 ezren keresik fel.

A Deception-szigetet 2005-ben az Antarktisz különösen védett területévé nyilvánították.

Ha szeretnéd megismerni annak a két szigetnek a titkát is, amelyek csupán 4 kilométerre vannak egymástól, mégis 21 órányi köztük a különbség, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.