Itt hangzott fel először a Himnusz: kevesen ismerik a népszerű hely történetét

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Budapest szigeteit sorolva a Margit-sziget, a Csepel-sziget, és az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget jut leginkább eszünkbe, pedig ennél több szigettel is büszkélkedhet a főváros. Ráadásul történetük is színesebb, mint gondolnánk. Itt van rögtön például a Hajógyári-sziget izgalmas múltja…

Fővárosunk Duna-szigetei közé tartozik még a szigetből ma már félszigetté lett Palotai-sziget és a Nép-sziget is, amelyet Újpesti- vagy Szúnyog-szigetként is ismerünk. Továbbá a Háros- és Kis-Háros-sziget, valamint a Molnár-sziget, mely ma Soroksárhoz tartozik, hajdan pedig félszáz vízimalma naponta őrölte a rozst lisztté, hogy aztán később csónakon szállítsák onnan a friss sváb rozskenyeret a budapestieknek.

A Hajógyári-szigeten ennél sokkal több fővárosi lakos és rengeteg külföldi is megfordul évről évre, történetéről mégis keveset tudunk, pedig legalább ennyit érdemes volna:

Régmúlt

A sziget története egészen a római korig nyúlig vissza. A régészek úgy gondolják, a mai Árpád híd táján akkoriban is létezhetett egy szétszedhető fahíd, de egy hajdani kikötő meglétét is feltételezik a mai sziget egykori partszakaszainál. A leginkább hadjáratok során fontosságot nyerő átjárási lehetőséget a mobil Duna-híd mellett hajók összekötésével és pallókkal érték el, amin a katonák kényelmesen masírozhattak. A szakértők úgy gondolják, egy kisebb római fürdő is szolgálhatta az akkoriak kényelmét, melyről az 1870-es évek földmunkái óta már semmilyen más nyom nem árulkodik, mint a Dagály strand termálvize. A rómaiak Aquincumának elnéptelenedése után aztán a környék palotái, házai és útjai is az enyészeté lettek.

A Hajógyári-sziget történetének kezdetei Aquincum idejére nyúlnak vissza
Fotó: TanyaSv / Getty Images Hungary

Árpád-kor

A XI–XIII. századokból aztán mintegy 16 földbe mélyített házat találtak a korábban rómaiak lakta területen, tőle kicsit északabbra pedig a XIII. században virágozhatott egy kisebb település, de csak a XIV. századig, azóta viszont nem tudni állandó településről a mai Óbudai-szigeten.

Óbudai-szigetből Hajógyári-sziget

A sziget mai formájában ugyan egy önálló földdarab, de ez csak 1835 óta van így. Előtte Nagy- és Kis-Óbudai-sziget is létezett, de a Széchenyi István-féle hajógyár létrehozása a Kis-sziget csúcsánál földtöltés igényét hozta magával, így azóta egy összefüggő Hajógyári-szigetünk van.

A sziget története nagyban fűződik gróf Széchenyi Istvánhoz is

Az 1835-ös létesítésű hajógyár angol mérnökei, Hollandiában és Velencében toborzott és hazai munkásainak érdeme, hogy 1836-ban már el is készült az Árpád nevet viselő első, a szigeten gyártott hajó. Három évvel később elkészült az első vastestű és vele nagyjából párhuzamosan az utolsó fatestű hajó is. 1844-ben pedig ünnepélyes keretek között átadták a Széchenyiről elnevezett gőzöst. Jóllehet, a hajógyár alapító ötletgazdája szerénységből nem jelent meg a rendezvényen, az így is bevonult a magyar kultúrtörénetbe, hiszen 

ekkor csendült fel nyilvánosan először jelenlegi formájában Kölcsey Himnusza Erkel melódiájával kísérve,

ahogyan azt azóta is énekeljük.

Közelebbi múlt

Később, a főleg aknamentesítéssel foglalkozó folyamőrök tiszti kaszinójának egykori épületében létesült a hajógyári munkások gyermekeinek óvodája. Ide a sziget bejáratától busz szállította a csemetéket, melynek sofőrje a Dénes nevet viselte. Így esett, hogy a buszt előbb-utóbb csak Dénesbusz néven emlegették már utasai és azok szülei is. A gyerekeket a Dénesbusz-szolgáltatás csak egy néhány perces reggeli sétától kímélte meg, ám ha mégis mozgást szerettek volna csempészni a gyerkőcök napjába, akkor a ma csúszdáiról ismert dombra vitték kirándulni a lurkókat. Mostanra már az enyészeté az épület, mely később, a gyár tönkremenetele után magánklinikaként, majd telemarketinges cég székhelyeként üzemelt egy ideig.

Az 1988-ig működő hajógyárban, ahol már 1847-ben 1100-nál is több ember dolgozott, 1835-ös fennállása óta összesen 2650 úszómű készült.

Pályamódosítás

A sziget talán egyik legemblematikusabb pályamódosítása is természetesen az egykori hajógyárhoz fűződik. Azon belül is ahhoz a „gorombakovács-műhelynek” nevezett részleghez, ahol a többtonnás, izzó acéltömböket a kemence tűzéből „kikapva” lég- és gőzkalapács segítségével előformázták. Ide szegődött és vált művezetővé vérbeli vaslady módjára az 1970-es évek első felében a szakértelméről híressé vált Raposáné Joli, az egykori manöken.

Napjaink

A sziget nagy rétje, ahol még a hajógyár létesítésekor is kukorica- és káposztaültetvények voltak, már az 1960-as években is otthont adott népes fesztiváloknak, táboroknak.

Szuperkoncert a Hajógyárin 1981-ben
Fotó: Benkõ Imre / MTI

Ám a mára világszerte ismertté vált Sziget Fesztivál elindulására 1993-ig várnia kellett a tombolni vágyó, koncertkedvelő szigetlakóknak. A nyár e rendkívül mozgalmas bő hetét leszámítva a Hajógyári-sziget ma nyugalmat árasztó sétaterepet és kis kirándulást kínál védetté nyilvánított orchideái és teknősei között az oda látogató gyerekes családoknak és lelkes kutyasétáltatóknak.

Ha olvasnál még Budapest kellemes parkjairól, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.