Az olvasásnak számtalan előnye van: kutatások szerint hatékony a demencia ellen, ráadásul akik szépirodalmat olvasnak, tovább élnek.
„Csak az ember olvas” – írta Márai Sándor, az ember viszont, optimális esetben, kora gyermekkorától kezdve egészen időskoráig. Az olvasás fizikai és lelki egészségünkre egyaránt pozitív hatással bír. MRI-vel végzett vizsgálatok bebizonyították például, hogy az olvasás az agy különböző területeit aktiválja, amelynek eredményeképpen a betűkből valóságos világok tárulnak elénk: nemcsak képeket alkotunk, hanem szinte érzékszerveinkkel érezzük a hűs szellő simogatását vagy éppen a könyvben megidézett illatokat.
Magyarországon a Bookline készített ősszel egy kutatást az olvasási szokásokról. A kérdőív kitöltői egyetértettek azzal, hogy az olvasás segíti a kikapcsolódást, és többségük úgy vélte: a könyvek forgatása segítette őket a választékosabb beszédmód elsajátításában. A kitöltők fele tapasztalta már, hogy egy könyv hatására megváltozott a véleménye egy adott témával, problémával kapcsolatban. Csaknem felük megpróbált már változtatni viselkedésén és szokásain egy-egy olvasmány miatt, 30%-uknak pedig egy könyvben olvasott tanulság vagy üzenet segített javítani baráti, családi kapcsolataikon, vagy akár párkapcsolatukon. A válaszadók csaknem 40 százaléka érzi úgy, hogy a rendszeres olvasás hatására kreatívabb és hatékonyabb lett.
Fejleszti az érzelmi intelligenciát
Az olvasás mindemellett az érzelmi intelligenciára is pozitívan hat. Egy 2014-es kutatásban kimutatták, hogy az olvasás a mentalizációra is hatással van: azaz, jobban megértjük, hogy mások szándékai, vágyai különbözhetnek a miénktől. Mindez a társas kapcsolatok kiépítéséhez, az azokban való eligazodásához és fenntartásukhoz is nélkülözhetetlen. Azok tehát, akik szépirodalmat olvasnak, empatikusabbak, könnyebben azonosulnak mások érzelmeivel. A regényekben lapról lapra feltárul a szereplők belső élete, s így az olvasó is egyre inkább képes lesz arra, hogy megismerje motivációjukat, gondolataikat, érzelmeiket – azaz, kicsit olyan, mintha az ő bőrükbe bújna. Egyetlen szépirodalmi mű olvasása természetesen nem hoz mélyreható változásokat emberi kapcsolatainkban, akik viszont sokat olvasnak, általában mélyebben és teljesebben megértik mások érzelmeit és viselkedését.
Bővíti a szókincset, és hatékonyabbá teszi a kommunikációt
Az olvasás során a szókincsünk is bővül. Az 1960-as években a kutatók ezt Máté-effektusnak nevezték: „Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van” – olvasható Máté evangéliumában, s ez nemcsak a pénzre, hanem nyelvi készségeinkre is vonatkozhat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeresen könyvet olvasó diákok szókincse egyre bővül, ami életük számos más területére is hatással lehet: a teszteken elért pontszámoktól kezdve a felvételi eredményekig és a munkalehetőségekig. Mindemellett kommunikációs készségünk is fejlődik az olvasás során, s ez a munkaerőpiacon sem mellékes: egy 2019-es közvélemény-kutatás szerint a munkaadók 69 százaléka számára fontos, hogy a munkavállalók soft skilljei között ott legyen a hatékony kommunikáció is.
Az olvasás segít megelőzni a demenciát
Az Egyesült Államokban az idősekkel foglalkozó állami intézmény, a National Institute on Aging a könyvek és magazinok olvasását ajánlja az időseknek és fiatalabbaknak egyaránt, hogy minél tovább megőrizzék elméjük frissességét.
Az olvasás egyéb, mentálisan stimuláló tevékenységekkel (mint például a keresztrejtvényfejtés) együtt segíthet megelőzni az Alzheimer-kórt.
Azoknak, akik naponta olvasnak, írnak vagy egyéb mentális kihívást jelentő tevékenységet folytatnak mind korai, mind késői életszakaszukban, idősebb korukban lassabb ütemben romlik a memóriájuk, és kisebb valószínűséggel alakulnak ki az agyukban a demenciára jellemző elváltozások.
Csökkenti a stresszt
2009-ben az Egyesült Államokban kutatók egy csoportja felmérte a jóga, a humor és az olvasás hatását a diákok stressz-szintjére. A tanulmány megállapította, hogy 30 perc olvasás ugyanolyan hatékonyan csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot és a szorongást, mint a jóga vagy a humor.
A legfőbb előny: segít tovább élni
Egy 2017-es tanulmány több mint 3000 résztvevőt követett nyomon 12 éven keresztül, amikor azt vizsgálta, hogy milyen hatása van az olvasásnak a várható élettartamra. A kutatók azt találták, hogy a könyveket olvasó emberek tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem olvasnak, vagy azok, akik újságot vagy magazint forgatnak. A tanulmány azt is megállapította, hogy a hetente 3 és fél óránál többet olvasók 23 százalékos valószínűséggel élnek tovább, mint azok, akik egyáltalán nem olvasnak.
