Botrányt okozott a kommunista Magyarországon az első magyar World Press Photo-fődíjas kép

Olvasási idő kb. 3 perc

Az 1955 óta évente megrendezésre kerülő rangos World Press Photo kiállítás és verseny fődíját első alkalommal 1965-ben hozta el magyar fotográfus, a főként színházi és koncertfelvételeivel híressé vált Fejes László. Az Esküvő című szociofotó nemzetközi hírnévre tett szert, idehaza viszont kisebb botrányt kavart, alkotóját évekig eltiltották a publikálástól.

Násznép és golyónyomok a pesti gangon

Az 1935-ben Pápán született Fejes László eredetileg filmoperatőr szeretett volna lenni, de nem vették fel a főiskolára, ezért fotótechnikusi iskolát végzett, néhány évvel később pedig már hivatásos fényképészként dolgozott. 1964-ben a korszak meghatározó kulturális hetilapja, a Film Színház Muzsika állandó munkatársa lett, és megkapta a két középső oldalt, ahol hétről hétre látványos és eredeti színpadi és koncertfotókkal nyűgözte le az olvasóközönséget. Kedvenc témája a dzsessz volt, gyakran készített fotóriportokat a műfaj hazánkba látogató külföldi képviselőinek fellépéseiről és a magyar dzsessz kiválóságainak koncertjeiről is. Utóbbiakat gyakran elkísérte a legnagyobb külföldi dzsesszfesztiválokra, Montreux-ba, Prágába, kiállításai is számos érdeklődőt vonzottak.

Fejes legfontosabb képe mégsem egy zenével kapcsolatos kép, hanem egy vérbeli szociofotó lett, melyet 1965-ben a budapesti VII. kerületi Damjanich utca 35. szám alatti társasház körfolyosóján készített: a felvételen a házban élő egyik család esküvőre indul éppen, elöl a menyasszony, majd a vőlegény, utánuk a rokonság libasorban sétál a negyedik emeleti gangon. A hatfős násznép egyes tagjainak arcán természetes vidámság, másokén megilletődöttség tükröződik, ahogyan egy új élet felé bandukolnak; a rendkívül kifejező és jellegzetes figurák mellett a kép fontos eleme a háttér, ahol még jól láthatóak a második világháborúból származó golyó ütötte nyomok.

Fejes László World Press Photo-fődíjas felvétele
Fotó: Mai Manó Ház

A kép eredetileg megrendelésre, a rajta szereplő család részére készült, Fejesnek azonban annyira megtetszett, hogy nyilvánosan is publikálta: a Foto magazin 1966. évi 3. számában Illusztráció egy évfordulóhoz (1945–1965) képaláírással jelent meg, Ábel Péter filmesztéta (Ábel Anita édesapja) méltatása kíséretében. Fejes felvétele első magyarországi alkotásként elnyerte az 1965-ös World Press Photo pályázat fődíját a legművészibb sajtófotó kategóriában, emellett egy másik kategória, a feature photography (ez nagyjából a hétköznapi témákat, vagyis nem híreseményeket megörökítő sajtófotókat jelöli az angol szaknyelvben) zsűrije részéről is dicséretben részesült.

Nemzetközi díjat nyert, eltiltották a foglalkozásától

A sikert azonban nem sokáig élvezhette a magyar fotós, nemzetközileg ismertté vált képe idehaza komolyabb felháborodást váltott ki a kultúrpolitika illetékeseiből. Fejes tudta nélkül lehozta a fotót a nyugatnémet Stern magazin, ahol a szerkesztők megváltoztatták a képaláírást, a képet egyértelműen az 1956-os forradalommal hozták kapcsolatba − ez több mint elég volt az elvtársaknak, akik már addig sem nézték jó szemmel a „Magyarországot lejárató” fotó nagy sikerét. Fejesnek nem engedték, hogy kiutazzon a díjátadó ceremóniára, helyette Horváth Tamás, az MTI fotóosztályának vezetője vette át a díjat.

Fejes fotóriportja a Pege Quartet 1970-es montreux-i fellépéséről
Fotó: Jazzma.hu

A díjnyertes kép alkotója „jutalmaként” elbocsátották a Film Színház Muzsikától, leminősítették, és eltiltották a publikálástól, a következő időszakban kizárólag álnéven, kollégái segítségével jelenhettek meg a képei. A vihar idővel elült, Fejest pedig visszavették a hetilaphoz, ahol a korábbi színvonalon folytatta a munkát, a kellemetlen incidens emléke azonban sokáig kísértett. A Szabados György dzsessz-zongorista által vezetett Szabados Quartet eredetileg a híres-hírhedt képet szerette volna rátenni 1975-ös Az esküvő című nagylemezének borítójára, de nem hagyták jóvá, így végül csak a rendszerváltozás után megjelent CD-változaton szerepelhetett Fejes alkotása.

Fejes László mindössze 49 éves korában hunyt el agydaganat következtében Budapesten, 1985 januárjában. Halála után néhány héttel válogatást közölt fotóiból a Nemzetközi Dzsessz-szövetség lapja, a Jazz Forum, melyeket ő maga válogatott ki a kórházi ágyán.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.