A Kádár-rendszernek ugyan fontos volt a televízió a propagandaterjesztés szempontjából, a színház világát azonban jelentősen elhanyagolták.
Amikor 1981-ben úgy döntöttek Magyarországon is, hogy bevezetik az ötnapos munkahetet, még nem tudhatták, hogy pontosan milyen hatással lesz mindez a családok életére. Miután az iskolákban is átálltak az ötnapos tanrendre, joggal vetődött fel a kérdés, hogy mit kezdenek a gyerekek és szüleik ezzel a korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett szabadidővel. Sokan aggódtak, hogy a gyerekek fejlődésére negatív hatással lesz, és aggodalmuk nem volt alaptalan...
Az 1955 óta évente megrendezésre kerülő rangos World Press Photo kiállítás és verseny fődíját első alkalommal 1965-ben hozta el magyar fotográfus, a főként színházi és koncertfelvételeivel híressé vált Fejes László. Az Esküvő című szociofotó nemzetközi hírnévre tett szert, idehaza viszont kisebb botrányt kavart, alkotóját évekig eltiltották a publikálástól.
1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy első emberként jutott el a világűrbe, ezzel egy csapásra a Szovjetunió globális szupersztárja lett: a jóképű, mosolygós űrhajóssal mindenki találkozni szeretett volna, köztük mi, magyarok is. A nagy eseményre alig több mint négy hónapot kellett várni: a világűr meghódítóját augusztusban több százezres fellelkesült tömeg fogadta Budapesten és az ország más pontjain is.
Akár éltél akkoriban, akár csak a történelemkönyvekből és szüleid, nagyszüleid elbeszéléseiből ismered, a néhai „átkos” rendszer emlékei máig velünk élnek. Nosztalgikus kvízünkben próbára teheted tudásodat, mennyire emlékszel vagy mennyit tudsz a Kádár-korszak történelméről és mindennapjairól.
„A konkrétumokon meg szoktam lepődni, a trendeken nem” – válaszolja Spiró György, amikor aktuálpolitikai eseményekről kérdezem. A Kossuth- és József Attila-díjas írót inkább a múltat illetően érik meglepetések: amikor archívumokban kutakodik, és történészek cikkeit olvasgatja, csodálatos összefüggésekre bukkan. Mire jött rá legutóbb, amikor az idei Margó fesztiválon debütáló könyve, a Malaccal teljes éveink című esszékötet szövegein dolgozott? A szerzővel a ’60-as évekbeli Eötvös Kollégium pezsgő világáról beszélgettünk, amelynek gyakran elfeledett-elferdített története jelenünkről is sok mindent elmond.
„Manapság elég kitenned egy régi képet a tóról, és rögtön dőlnek a lájkok” – mondja Kiss Noémi író, akinek nemrég jelent meg Balaton című könyve a Magvetőnél. Ám a kötetben szereplő 14 novella nem áll meg a mindannyiunk számára ismerős retró elemek felvonultatásánál. Persze megkapjuk a mólót, a lángost, a pulóverpiacot, a SZOT-üdülőt, az NDK-s strandolókat. De kapunk valami egészen mást is: a ’80-as évek összetett korrajzát, rendszerkritikát és diverz szereplőket – a szocializmusban tönkremenő felnőtteket, akik csak a legritkább esetekben tudnak ott lenni a gyerekeiknek.
