Hétszáz évig rejtőzött ez a fal Veszprém alatt: az egyik legkorábbi emlék lehet

veszpremi-var-fal-hegyi-dora
Olvasási idő kb. 2 perc

Akár a 12-13. századból is származhat az a kőfalrészlet, amelyet a veszprémi várnegyed megújítása során tártak fel a régészek. A lelet a Tejfalusy Ház nyugati oldalának pinceszintjén került elő, és a szakemberek szerint a város történelmének egyik legkorábbi épített emléke lehet.

A feltárások során egyéb középkori és újkori leletek is előkerültek, köztük egy 13-14. század fordulójáról származó várfalszakasz a Piarista Gimnázium udvarán, valamint egy 16. századi sáncrendszer maradványai. 

Mindemellett a Kanonoki Ház udvarán több cölöpalapot is azonosítottak, amelyek a török kori fa-föld szerkezetű erődítéshez tartoztak – derült ki a Biró-Giczey Ház közleményéből. A régészek a Körmendy Ház pincéjében egy 17. századi hatszögletű bástya nyomaira is bukkantak, amely a török hódoltság idején épült a vár északnyugati sarkában. 

Így néz ki a Vesztpémben feltárt 16. századi sánc a vár délnyugati sarkában
Így néz ki a Vesztpémben feltárt 16. századi sánc a vár délnyugati sarkábanHegyi Dóra

A Várhegy katonai múltját több tucat előkerült muskétagolyó és nyílhegy is igazolja. Előbbiek között találhatók kilőtt, deformált darabok, valamint olyanok is, amelyeket sosem használtak.

A helyszínen egy fél ólomöntőformát is találtak, de ágyúgolyók – köztük egy mozsárágyú lövedék – is előkerült a földből.

A leletek a veszprémi Biró-Giczey Házban tekinthetők meg, ahol a látogatók régészeti kiállítás keretében ismerkedhetnek meg a Várhegy évszázadokon átívelő történetével.

Ha egy másik, nemrég feltárt magyar várról is szívesen olvasnál, ezt a cikkünket ajánljuk.

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek