Az Angyali üdvözlet nem sugalmazott, kinyilatkoztatott ima, szövege az idők során sokat változott, alakult. Kibővítésében az egyik leghírhedtebb reneszánsz pápa, VI. Sándor és a fekete halál is komoly szerepet játszhatott.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a két legismertebb katolikus imát, a Miatyánkot és az Üdvözlégyet valamennyire azok is ismerik, akik nem hívők. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a híres Mária-ima szövege hogyan keletkezett, milyen változásokon esett át az idők során. Története még azok számára is tartogathat újdonságokat, akik ma használt szövegét kívülről tudják.
Eredetileg egy versszakból állt
A katolikusok hite szerint a Miatyánkot Jézus Krisztus tanította meg a tanítványoknak a hegyi beszéd részeként. Szövege azóta csak némi modernizáláson esett át, lényegét tekintve azonban változatlan maradt. Az Angyali üdvözlettel azonban egészen más a helyzet. Egy része az evangéliumból származik, más részeit azonban az idők során illesztették hozzá. Nézzük, hogyan keletkezett a legismertebb Mária-ima.

Az imádság szövege lényegében két fő részre bontható: az első „versszak” kifejezései, mondatai a Bibliából származnak, a második részt viszont csak évszázadokkal később tették hozzá. A Szentírásból eredeztethető szövegrészek Lukács evangéliumából származnak. „Az angyal belépett hozzá és megszólította: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.«” – írja az apostol. Könnyen azonosítható az első versszak első fele az evangéliumi részletben.
Az Üdvözlégy szövege
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Érdemes külön elidőzni a „kegyelemmel teljes” kitételnél: ez arra vonatkozik, hogy Mária mentes volt az eredendő bűntől, amely a paradicsomból történő kiűzetés óta minden embert súlyt a katolikusok hite szerint. A vonatkozó hittétel szerint ez az „immaculata conceptio”, vagyis Mária szeplőtelen fogantatása – a kitétel tehát nem Jézus születésére vonatkozik. Ahogy IX. Piusz pápa 1854. december 8-án kihirdette:
![]()
„a Boldogságos Szűz fogantatása pillanatától mentes volt az áteredő bűn minden szennyétől”.

A Szűz köszöntése
Pár verssel lejjebb Lukács evangéliumában Mária és Erzsébet találkozásának története olvasható. „Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Nagy szóval felkiáltott: »Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!« Ahogy a Mária-ima szövegének első versszaka első részénél, itt is egyértelmű a kapcsolat az evangéliumi szövegrésszel. A szakasz végéhez a „Jézus” kiegészítést IV. Orbán pápa illesztette hozzá 1261-ben. Hogy ilyen rövid volt az ima, amelyet akkoriban A Boldogságos Szűz köszöntése néven ismertek, azt a 16. század eleji Peer-kódex is bizonyítja: a késő középkori magyar nyelvemlékben így szerepel a fohász:
![]()
„Idvezlégy Mária, malasztval teljes, Úr vagyon teveled, te vagy áldott asszonyállatoknak közötte, és áldott te méhednek gyimölcse, Jézus Krisztus. Ámen.”

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Középkori halálfélelem
Orbán pápa kiegészítésével el is jutottunk azoknak a módosításoknak a sorához, amelyek az eredeti, kétsoros imádságot évszázadokkal később kibővítették. A legrégebbi ezek közül a 431-es efezusi zsinatnak megfelelően – néhány évszázad elteltével – aktualizálta az ima szövegét. Epheszoszban ugyanis elfogadták Szűz Mária Theotokosz, vagyis Istenszülő címét, ezzel dogmatizálva, hogy ő Isten anyja. Ezt a hittételt foglalta be az imába V. Piusz pápa.
A legizgalmasabb kiegészítés azonban kétségtelenül az ima utolsó két kitétele: „imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján”. Ezek is a 16. századból származnak, előbbi egy karthauzi breviáriumban, utóbbi egy ferences imakönyvben bukkant föl először. „Mivel megragadja az élet két meghatározó pillanatát: a »mostot« és a »halálunk óráját«, az emberek spontán felkiáltására emlékeztet egy nagy csapás idején. Az egész Európát sújtó és lakosság egyharmadát elpusztító fekete halál arra késztette a hívőket, hogy Urunk Anyjához kiáltsanak, hogy
![]()
védelmezze őket akkor, amikor a jelen pillanat és a halál majdnem egy volt”
– írta Fulton J. Sheen amerikai érsek The World’s First Love című könyvében. Hasonló gondolatot fogalmazott meg Donald H. Calloway, a Mária-tisztelet neves szakértője. „A fekete halál után az Üdvözlégy imádság második fele feltűnik a szerzetesi breviáriumokban (…) A 14. századi embereknek nagy szükségük volt az Üdvözlégy második felének »reménnyel teli« dimenziójára” – olvasható Champions of the Rosary című könyvében.

Bűnbánat a kicsapongó élet miatt?
A második versszakot a reformációra válaszul megrendezett tridenti zsinat tette hivatalossá, leszögezve: „ezen hálaadáshoz pedig Isten szentegyháza méltán fűzött imát és Isten szent anyjának segítségül hívását, melylyel ájtatosan esedezve hozzá folyamodunk, hogy Istent velünk bűnösökkel közbenjárása által kiengesztelje, s mind a jelen, mind az örök életre szükséges jókat megnyerje”. A szombathelyi Szent Ágoston Társulat tagjai fordításának köszönhetően magyarul is olvasható Római Katekizmus indoklásánál azonban felmerülhet egy sokkal prózaibb magyarázat is.
Már a zsinat előtt ismert volt ugyanis egy nem hivatalos Üdvözlégy-verzió, amely „VI. Sándor pápa imája” néven híresült el. Az egyházfő nem éppen visszafogott életviteléről volt közismert, a leghírhedtebb reneszánsz pápának sem túlzás nevezni. Fényűző életvitelét, orgiába hajló lakomáit és vadászatait, nyíltan felvállalt szeretőit és törvénytelen gyermekeit ismerve az sem lenne meglepő, ha személyes érintettsége miatt csapta volna hozzá a kiegészítést: „imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján”.
Nemcsak a katolikus imádságok, de a szentek élete is tartogat izgalmas részleteket – Bódi Mária Magdolnát tavaly szeptemberben avatták boldoggá, ám jó esélye van arra is, hogy szentté váljon.
























