Ritkán látható természeti jelenség kápráztatta el hétfő este a magyar égbolt megfigyelőit. Olyan erős geomágneses vihar érte el a Földet, hogy a sarki fény még a befagyott Balaton fölött is feltűnt, különleges színekkel festve meg az éjszakai tájat.
A szakemberek G4-es erősségű viharra adtak ki figyelmeztetést, ami az ötfokozatú skálán a „súlyos” kategóriát jelenti – olvasható az Időkép oldalán.
A Balaton egét is megfestette a geomágneses vihar
A hét első napjának estéjén egy G4-es erősségű geomágneses vihar érte el bolygónkat. A Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő rendkívül nagy sebességgel jutott el a Földig, és részecskéi be is hatoltak a magnetoszférába.
A szakemberek előre jelezték a „súlyos” kategóriába sorolt vihart, amely az ötfokozatú skála egyik legerősebb állomása. A mágneses zavar mértéke, a Kp-index elérte a 8.67-es értéket a 9-es skálán.
Ilyen vihar évtizedenként csak néhányszor fordul elő, Magyarországon utoljára 2024 májusában volt hasonló.
Este fél tíz tájékán már halványan feltűnt a sarki fény az égen, igazán látványossá azonban 22 és 23 óra között vált. A jelenség elsősorban azokon a területeken volt jól megfigyelhető, ahol derült maradt az ég, és nem rontotta a látási viszonyokat köd. Még Szombathelyen és Szegeden is láthatóak voltak a fények, a Prédikálószékről pedig kifejezetten lenyűgöző felvételek készültek a ritka égi jelenségről.
Különösen szerencsés helyzetben voltak a Balaton déli partján elhelyezett kamerák, amelyek több ponton is megörökítették a látványos fényjátékot. Az égen nemcsak pirosas és lilás árnyalatok tűntek fel, hanem zöldes színek is megjelentek, ami a rendkívüli erősségű geomágneses viharra utal.
Így jön létre a sarki fény
A sarki fény akkor jön létre, amikor a Napból érkező napszél annyira megzavarja a Föld mágneses védőburkát, hogy töltött részecskék jutnak be a felső légkörbe. Ezeket a részecskéket a Föld mágneses mezeje a pólusok felé tereli, ahol energiájuk egy részét átadják a légkör atomjainak és molekuláinak. Ennek hatására a légkör összetevői ionizálódnak, amitől fényt bocsátanak ki – ez adja a látványos ragyogást.
A megjelenő színek attól függnek, hogy mely gázokkal lépnek kölcsönhatásba a töltött részecskék. Az oxigén zöldes és vöröses fényt, míg a nitrogén inkább kékes és ibolyás árnyalatokat hoz létre. A különböző színek eltérő magasságban alakulnak ki. Míg a vöröses tónusok több mint 300 kilométerrel a felszín felett jelennek meg, addig a zöld fény általában 100 és 300 kilométer közötti magasságban jön létre.
A következő cikkünkben arról olvashatsz, hogy Ron Garan, a NASA egykori űrhajósa milyennek látta a bolygónkat az űrből.
