rövidítés szocialista

Az egykori rendszer nyelvi sajátosságai ma már sokak számára ismeretlenek, de ezek a szavak és rövidítések visszahozzák a Kádár-korszak hétköznapjainak hangulatát. Ezek a rövidítések nem csupán betűk, hanem egy egész korszak emlékei. Egy letűnt világ darabkái, amelyek mára történelemmé váltak.

1. KMK: Közveszélyes munkakerülés

A KMK rövidítése a szocialista munkaetikát testesítette meg. Azokat, akiknek nem volt a személyi igazolványukba bejegyzett munkahelye, közveszélyes munkakerülőnek bélyegezték, és akár börtönbüntetést is kaphattak. A törvény célja az volt, hogy mindenkit munkára kényszerítsen, hiszen a hivatalos ideológia szerint mindenkinek részt kellett vennie az állam gazdasági céljainak megvalósításában. A munkakerülés fogalmának állandó emlegetése azonban egyre inkább a rendszer kényszerítő jellegét szimbolizálta.

2. Maszek, azaz magánszektor

A maszek szó a magánszektor rövidítése volt, és bár hivatalosan negatív felhanggal illették, a valóságban egyfajta minőségjelzőként szolgált. A maszekok által készített termékek és nyújtott szolgáltatások ugyanis legtöbbször jobbak voltak, mint az állami szektorban elérhetőek. Maszek vendéglőkben ízletesebb volt az étel, a maszek autószerelők gyorsabban és ügyesebben dolgoztak. A szó egyszerre utalt az ügyeskedésre és a túlélési képességre, ami nélkülözhetetlen volt a szocializmus korában.

3. SZOT: Szakszervezetek Országos Tanácsa

A SZOT a szakszervezetek legfelsőbb szerve volt, amely az állampárt irányítása alatt működött. Bár a szakszervezetek hagyományosan a dolgozók jogaiért harcoltak, a szocialista rendszerben ez a funkció háttérbe szorult, hiszen a népköztársaság deklaráltan a munkások és parasztok állama volt. A SZOT fő tevékenysége ezért inkább az üdültetés szervezése volt, amelyet a rendszer egyik vívmányaként tartottak számon. A SZOT-üdülőkben a dolgozók kedvezményesen tölthették szabadságukat, cserébe el kellett viselniük, hogy a szocializmus jelszavaival díszített környezet várta őket ezekben a nyaralókban. 

4. CSÉB: Csoportos Élet- és Balesetbiztosítás

A Kádár-korszak alacsony röptű jóléti helyzetében a CSÉB egy olyan biztosítási forma volt, amely némi biztonságérzetet nyújtott a szocialista nagyvállalatok munkavállalóinak. A dolgozók úgy érezhették, hogy nehéz helyzetekben is van egy kis megtakarításuk, amire támaszkodhatnak, a lényeg azonban az volt, hogy ezáltal növeljék a bizalmat az államban és a gazdaságban. Az ilyen biztosítások mögött az állt, hogy a rendszer minden területet szabályozni kívánt, beleértve az emberek legintimebb eseményeit is. Egy temetés lebonyolítása gyakran elképzelhetetlen lett volna CSÉB nélkül, miközben az állami kontroll még az ilyen magánéleti eseményekre is rányomta bélyegét.

5. Közért: Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.

A közért a mindennapok alapvető élelmiszerboltja volt, és neve a községi jelzőből eredt, mivel az állami tulajdonú bolthálózatot a helyi önkormányzatok működtették. Bár az árukészlet gyakran hiányos volt, és a sorban állás mindennapos élménynek számított, a közértek az élelmiszerellátás gerincét adták. Minden közértnek megvolt a maga törzsközönsége, és sokan személyes kapcsolatot ápoltak az eladókkal, akik gyakran félretettek egy-egy hiánycikknek számító terméket a jobb kapcsolatokkal rendelkező vásárlóknak.

6. SZTK: Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ

Az SZTK-rendelők az egészségügyi ellátás szimbólumai voltak. Bár az ellátás ingyenes volt, a hosszú várólisták, a zsúfoltság és az orvosok túlterheltsége miatt sokan nem szívesen jártak ide. A futószalagszerű ellátás során a páciensek gyakran úgy érezték, hogy csupán egy-egy számot jelentenek az állami gépezetben. Az SZTK-keretes szemüveg kifejezés például máig fennmaradt, mint a leginkább silányságukról megismerhető állami termékek egyik jelképe.

7. MÉH: Melléktermék- és Hulladékhasznosító Vállalat

A MÉH átvételi helyei a szocialista újrahasznosítás központjai voltak, ahol a lakosság fém- és papírhulladékot adhatott le. A gyerekek számára különösen izgalmasak voltak az iskolák által szervezett papírgyűjtési versenyek, ahol az osztályok egymással vetélkedtek a legtöbb begyűjtött hulladékért. A MÉH-telepek sajátos szaga és a mérlegelés izgalma a korszak egyik meghatározó élményévé vált.

8. KISZ: Kommunista Ifjúsági Szövetség

A KISZ a fiatalok politikai nevelésének és ideológiai képzésének szervezete volt. Az úttörőmozgalomból kinövő KISZ-tagság szinte kötelező volt a továbbtanulni vágyók számára, hiszen a párthűség igazolása nélkül nehéz volt előrejutni a társadalmi ranglétrán. Bár a KISZ hivatalos célja a fiatalok szocialista szellemiségű nevelése volt, sok tag számára inkább a bulik és a KISZ-táborok nyújtotta közösségi élmények miatt volt vonzó. A szervezet rendezvényei az ideológiai kötelezettségek ellenére is meghatározó részévé váltak a fiatalok életének.

9. KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

A KGST a szocialista országok gazdasági együttműködésének fóruma volt. A szervezet a keleti blokk országai közötti kereskedelem szabályozására és irányítására szolgált. Bár elvileg a gazdasági fejlődést segítette volna, a bürokratikus rendszer gyakran inkább akadályozta a hatékony működést. A KGST-hálózat egyik legismertebb terméke a legendás Barátság kőolajvezeték volt, amely a tagországok energiaszükségletét hivatott kielégíteni. A különböző országok gyakran szakosodtak bizonyos termékek előállítására, így például Magyarország az Ikarus buszokkal látta el az egész szocialista tábort. Ez a modell azonban sok esetben nem tudott versenyképes alternatívát kínálni a nyugati piacokkal szemben.

10. IKV: Ingatlankezelő Vállalat

Az IKV a lakóingatlanok állami kezeléséért volt felelős. A panellakások karbantartását és a bérleti díjak beszedését is ez a szervezet végezte. A lakók számára az IKV leginkább az állami rendszer arctalan bürokráciáját jelentette, amely általában nem reagált időben a problémákra. A panellakótelepeken élők körében az IKV képviselője szinte megfoghatatlan figura volt, akit nehéz volt elérni, ha csőtörés vagy más sürgős javítási igény lépett fel. Az épületek állagának romlása, a közös területek karbantartatlansága és az ügyintézés lassúsága ellenére az IKV által fenntartott otthonok mégis sok család számára biztosították az első önálló lakhatás lehetőségét a szocialista Magyarországon.

Ha kíváncsi vagy rá, mennyire emlékszel jól a szocialista éra rövidítéseire, ebben a kvízünkben le is tesztelheted magad.