A málna kilója akár 21 ezer forintba is kerülhet a hazai boltokban, és az import ára is nagyon magas. Úgy tűnik, ez a gyümölcs már soha nem lesz olcsó, szabadföldi tömegtermék.
Aki idén friss, hazai málnát szeretne enni, annak tetemes összeget kell fizetnie érte. Ha egyáltalán még találunk hazai málnát, mert az ültetvények szinte teljesen eltűntek Magyarországról.
Az import málna is drága
Online rendelve a 125 grammos kiszerelésű magyar málna jelenleg 2700 forintba is kerülhet. Ez azt jelenti, hogy kilóját aranyáron, 21 500 forintért tudjuk megvásárolni – írja a Magro agrárportál. A boltokban a külföldi, spanyol import málna valamivel olcsóbb, de azért így sem túl hívogató az ára: a 125 grammos doboz 1000 forintba kerül, ami azt jelenti, hogy kilónként a fogyasztói ára 8000 forint.

Pár évtizeddel ezelőtt hazánk nagyhatalomnak számított a málnatermesztés terén, napjainkban azonban lényegében nincs magyarországi tömegtermelés. Ennek hátterében a szakértők szerint három fő tényező áll.
Egyrészt eltűntek a hazai termőterületek. Az 1980-as években évi 25–30 ezer tonnás termést biztosított, hogy csaknem 7000 hektáron termesztették. Az ezredfordulóra ez 1500 hektárra csökkent, mára pedig alig 101 hektárra zsugorodott a málna termőterülete. Napjainkban a meglévő ültetvényeknek mindössze a felén terem megfelelő minőségű málna,
![]()
a hagyományosan málnatermelő vidékeken – Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben – gyakorlatilag teljesen megszűnt a munkavégzés.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az időjárás miatt eltűntek a hazai málnaültetvények
A hazai termesztést tovább nehezíti, hogy a málna rendkívül kényes gyümölcs. A hűvösebb, csapadékosabb éghajlati viszonyok között érzi jól magát, és a hazánkon végigsöprő, egyre hosszabb hőhullámok, valamint a pusztító aszályok szinte teljesen megsemmisítették a hagyományos, szabadföldi málnaültetvényeket.
A magyarok egyik kedvenc nyári gyümölcse szinte 100 százalékban importból származik, ezért a bolti árakat is a nemzetközi piac határozza meg. Mindezt úgy, hogy Európában is problémás a termesztés: Spanyolországban az extrém időjárás, Franciaországban pedig az egyik meghatározó piaci szereplő kiesése miatt szűkült a kínálat.
A málna szüretelése nagyon lassú folyamat, aprólékos, kézi betakarítást igényel, amely gépekkel gyakorlatilag megoldhatatlan. Az idénymunkások hiánya és a folyamatosan emelkedő bérköltségek teljesen ellehetetleníti a gazdákat, és veszteségessé teszi a hazai málna termesztését.
Az osztrák boltokban a marokkói és spanyol málna nagykereskedelmi ára 16 euró/kilogramm, azaz hozzávetőleg 6300–6500 forint felett van. Ehhez hozzáadódik a magas áfa, a szállítási költségek és a logisztikai veszteségek, amelyek a gyors romlandóság miatt keletkeznek.
A megoldást a technológiai forradalom jelentheti
A szakemberek szerint a málna már soha nem lesz olcsó, szabadföldi tömegtermék, a megoldást pedig a technológia forradalma jelentheti.
Át kell állni precíziós öntözéssel ellátott, modern, ellenőrzött klímájú fóliasátrak és üvegházak használatára, célzottan kell alkalmazni vendégmunkásokat, a szüretelésnél be kell vezetni a robotizációt.
Kapcsolódó cikk: Országos ellenőrzést tartott a fogyasztóvédelem, kiderült, hogy leggyakrabban romániai eredetű szamócát árultak lajosmizsei eperként, pedig látványra is elkülönül a magyartól: a színe, a mérete, az alakja és a fényessége is árulkodó lehet.
























