Kiderült: ezek a kutyafajták a legagresszívabbak

Olvasási idő kb. 1 perc

Régi hiedelem, miszerint a nagy testű kutyák nyugodtabbak, csendesebb természetűek, mint kisebb társaik, akik gyakrabban hajlamosak az agresszív viselkedésre. A Sao Pauló-i egyetem munkatársainak friss kutatása megerősíteni látszik mindezt.

A brazil kutatócsapat 665 gazdit – akiknek kedvencei 57 különböző kutyafajtába tartoztak – vont be a projektbe, a résztvevőknek három kérdőívet kellett kitölteniük, melyekben részletesen beszámoltak kutyájuk viselkedéséről és természetéről. Az eredmények számos érdekességre világítottak rá: mint kiderült, minél nagyobb egy kutya testtömege, annál hajlamosabb az erőszakos viselkedésre. Minden egyes pluszkilogramm három százalékkal növelte az agresszió előfordulásának esélyét – ismertette a Daily Mail.

Emellett az is kiderült, hogy a rövid orrú és lapos arcú kutyák – például a mopsz, a si-cu és a buldog – lényegesen gyakrabban mutatnak agressziót, mint hosszú orrú társaik, a kan kutyák pedig 40 százalékkal hajlamosabbak a problémás viselkedésre, mint a szukák. A férfi gazdik 73 százalékkal gyakrabban tapasztalták, hogy kutyájuk agresszívan viselkedik velük, továbbá azok a kutyák, akiket tulajdonosuk napi rendszerességgel megsétáltat, kevésbé erőszakos természetűek. A fiatalabb kutyák szintén ritkábban veszítik el hidegvérüket, mint az idősebb állatok.

Összességében a legbalhésabb természetű kutyáknak a törpeuszkár, a törpeschnautzer és a hosszú szőrű skót juhász számítanak – utóbbi ugyan nem kis termetű, viszont bizonyítottan félős természet –, a legbékésebb fajták dobogós helyein pedig – nem meglepő módon – a golden retriever, a labrador retriever és a lapp pásztorkutya végeztek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?