Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A Fiastyúk (Thälmann) utcai lakótelep játszóterén gyerekek játszanak.
Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

„Mint furcsa, fényes kis amulettet, úgy hordják nyakukban a lakáskulcsot. Általában egyszerű cukorspárgára kötik, de néhány lányka – lépést tartva a divattal – szíjra fűzi, mint nővére vagy mamája a medált. Közös ismertetőjelük ez a kulcs. Bérházi gyerekek, nyári vakációban, reggeltől estig szülő nélkül. Papa, mama dolgozik, velük csak reggel és este találkoznak. Ott zajlik életük a lépcsőházban és a lakás közelében levő játszótéren” – írta a Déli Hírlap 1973 júliusában.

„Ne csavarogj!”

A kulcsos gyerekek legtöbbször nem a nyári szünetben váltak azzá: generációk nőttek fel úgy, hogy egyedül indultak iskolába, és egyedül – vagy „kulcsos” társaikkal együtt – töltötték a délutánokat, amíg szüleik haza nem érkeztek. A szülők sokszor kora hajnalban indultak dolgozni; mint például a lapban megszólaltatott Pista esetében is, akinek édesanyja hajnalban indult munkába, amikor a fiú még aludt.

3 gyerek a játszótéren a Hunyadi utca - József Attila utca - Rákóczi utca között, 1976-ban
Sok gyerek kulccsal a nyakában töltötte a vakációt a szocializmus idején
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

„Édesapja otthon van ugyan, amikor ő felkel, de a kapkodó öltözés, borotválkozás, reggelizés közben csak néhány mondatot válthatnak. Csupa praktikus témáról:

Idézőjel ikon

Ne feledkezz el az ebédről, ott van a hűtőben... Vegyél estére kenyeret... Ne csavarogj!”

Ez utóbbi, úgy tűnik, aggasztotta mind a szülőket, mind a közvéleményt: attól féltették a gyerekeket, nehogy „csavargó” vagy „huligán” legyen belőlük. Az intelmeket Pista megfogadta, többnyire egész nap a játszótéren vagy a lépcsőházban lebzselt, ha pedig volt pénze, délután moziba vagy strandra ment, akárcsak a kulcsos gyerekek többsége.

Nappal egyedül, este magányosan

A korszakról olvasgatva azonban nem úgy tűnik, hogy este különösebb figyelem jutott volna a gyerekekre:

Idézőjel ikon

„Ilyenkor mindenki siet, hogy fél nyolcra, mire a híradó kezdődik, készen legyen minden. S aztán jön, ha jön, a film, s máris vége a napnak, s holnap kezdődik elölről...

Egyáltalán nem irigylésre méltó a mai gyerekek helyzete. Persze, a szülőké sem. Nemcsak a nőknek, a férfiaknak is van három műszakjuk, hiszen otthon is segítenek, mert kell, s aztán a fizetés mellé mindenkinek szükséges egy kis mellékes, amit ki így, ki úgy keres meg…” - vázolta a Kádár-korszak átlagos családi életét 1983-ban a Somogyi Néplap.

Önálló kulcsos gyerekek

Ma már szinte elképzelhetetlen önállóságot vártak el ezektől a gyerekektől. Azok, akik egyszülős családban nevelkedtek, maguknak készítették a reggelit, egyedül melegítették az ebédet; jobb esetben azt, amit édesanyjuk hétvégén előre megfőzött. 1987-ben a Jó Pajtás is megszólaltatott néhány kulcsos gyereket. „Másodikos korom óta önálló vagyok. Szüleim reggel hatra mennek dolgozni, én egyedül maradok otthon. Fél nyolc-nyolc felé ébredek fel.

Idézőjel ikon

Megágyazok, azután rendbe teszem az egész lakást. A reggelit természetesen magam készítem el. Tojást sütök vagy főzök magamnak, esetleg tejet, húskonzervet vásárolok a boltban.

Reggelizés után tanulok, majd elmosogatok” – mondta el az ötödik osztályos Zsolt.

A hatodikos Zoltánnak rossz tapasztalatai is akadtak: „Eleinte sokszor féltem, és unalmas is volt egyedül. Negyedikes voltam. Egy alkalommal egy részeg ember akart bejönni hozzánk. Italt kért. Nem engedtem be. Azt mondtam neki, nincs nálunk ital, összeszidott és elment.”

gyerekek az újpalotai lakótelepen, 1976
Egyedül készítették a reggelit, melegítették az ebédet és intézték a bevásárlást – a köztes időben pedig ott volt a játszótér
Fotó: Fortepan / Horváth Péter

„Szinte reszketek a munkahelyemen”

Persze a szülőknek sem volt könnyű azt a bizonyos kulcsot a gyerek nyakába akasztani, de sokszor nem volt más megoldás.

Idézőjel ikon

„Két óra körül szinte reszketek a munkahelyemen, hogy elzárja-e gázt, amikor megmelegíti az ebédet...

És a szomszédokat se kérhetem meg, hogy nézzenek néha rá, mert azok is dolgoznak... Hatodikba jár már. De azért még kicsik ezek a gyerekek…” – panaszkodott egy édesanya 1974-ben. Másokat is aggasztott a gázpalack és a gyufa használata; nemkülönben a balesetveszély: „Ha véletlenül éppen egy kis barát jön haza, hát integetnek, kiabálnak egymásnak, s gyakran úgy gondolják, jobban hallatszik a hangjuk, ha még egy fél métert ki is hajolnak…” – idézte a szülők rémálmát az egyik újság.

Gyerekek kézírásos füzetlapjai egymáson, arról írtak, mivel szeretnék tölteni a vakációt
Nyári tervek 1985-ből
Fotó: Arcanum adatbázis / Kelet-Magyarország, 1985

„Tanulja meg elfoglalni magát”

A korszakban tudták jól, hogy a jelenséggel kezdeni kellene valamit. Gyermekpszichológusok, pedagógusok vitatkoztak azon, mit lehetne tenni az ügy érdekében; vagy legalábbis mi az az életkori határ, amikor egyedül otthon lehet hagyni a gyereket – egész napra. 1980-ban – az Észak-Magyarország szerint – arra jutottak, hogy tíz év a bűvös korhatár; de „ismét csak az otthoni szoktatás és a körülmények is számítanak”. Hangsúlyozták, hogy a gyerek tanulja meg „elfoglalni magát, ne peregjenek örömtelenül napjai”, hiszen a céltalanság egész életére kihathat. Az „elfoglalni önmagát” alatt elsősorban a sportot és az olvasást értették; bár a gyerekek, saját bevallásuk szerint, már akkor is inkább a televíziót nézték szívesebben.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Nyári napközi, nyári munka

Felmerült megoldásként a nyári napközi is, ám – érthető módon – ez a lehetőség nem bizonyult különösebben vonzónak a gyerekek számára: strandolás és kirándulás helyett „sok helyen a tantermekben, a szűk folyosókon, az iskolaudvarokon tartják a foglalkozásokat és a változatosságra vágyó gyerekek ezt elutasítják. A program is gyakran merev, túlszabályozott, és nem próbál alkalmazkodni a felső tagozatosok elképzeléseihez” – írta a Pest Megyei Hírlap 1982-ben. 13-14 éves kortól már nyári munkát is vállalhattak a gyerekek, a legjobban mégis az járt, aki Csillebércre vagy Zánkára mehetett úttörőtáborba.

Kapcsolódó: Zánkán akár más országokból származó úttörőkkel is megismerkedhettek a gyerekek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.