Offline

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Ebben a kvízben közismert állításokat mutatunk az emberi testről, neked pedig el kell döntened, hogy tévhitről vagy tudományos tényről van szó.

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Vannak nevek, amelyekről elsőre mindenki azt hiszi, hogy tudja, mely nem viselheti azokat. Ebben a kvízben csak egy feladatod lesz: eldönteni, hogy férfi vagy női nevekről van-e szó.

Szerb Antal 1935-ben szeretettel és humorral mutatta be a Budapestet az ide tévedt idegennek – szeretett városa azonban kevesebb mint tíz éven belül hűtlen lett hozzá, és származása miatt megtagadta.

A világban járva sokszor egy-egy helyet valamilyen híres épület alapján jegyzünk meg. A leghíresebb épületek pedig egyenesen egyes városok védjegyévé válhatnak. Lássuk, kvízünkben felismered-e ezeket!

Az ókori Rómával kapcsolatban sokáig úgy tartották, hogy a testi fogyatékkal született csecsemőknek alig volt esélyük a túlélésre. Egy friss kutatás azonban árnyaltabb képet fest a korszak fogyatékosságokhoz való hozzáállásáról.

Mindenki jól ismeri a szólásokat, közmondásokat – gondolhatnánk, ám kiderülhet, hogy nem is olyan egyszerű feladat befejezni őket. Neked menni fog? A szórakozás mindenesetre garantált.

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

A Petőfi híd hídfőit furcsa módon régen világítótorony díszítette. Nem is pusztán esztétikai oka volt annak, hogy oda került.

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.