Idén tavasszal biztosan nem lesz látogatható a János-hegyi Erzsébet-kilátó. Amit vakolathibának hittek, arról kiderült, hogy komolyabb problémát takar, így teljes körű műszaki felülvizsgálatra van szükség.
A budapestiek egyik kedvelt kirándulóhelye a János-hegy, ahova gyalog, kerékpárral vagy akár a Libegővel is fel lehet jutni. Aki ott jár, általában felmegy az Erzsébet-kilátóhoz is, hiszen a tetejéről csodás panoráma tárul a látogató szeme elé. A kilátásról azonban most egy időre le kell mondani, hiszen az épületet bizonytalan időre lezárták.
Statikai felmérésre is szükség van
Csak a probléma feltárása biztosan eltart 2 hónapig, a felújítás csak ezután kezdődhet – derül ki a XII. kerület közösségimédia-bejegyzéséből. A kilátót eredetileg csak azért zárták le, hogy a téli hónapok alatt elvált vakolatot, illetve az itt-ott lepergő burkolatelemeket kijavítsák. Miközben a szakemberek ezekkel foglalkoztak, kiderült, hogy nagyobb a probléma, mint sejtették:
„a 2003-as felújítás óta a mészkő elemek elkezdték átereszteni a csapadékvizet, ezzel bizonyos fém tartóelemek erősen korrodálódtak”
– írta az önkormányzat bejegyzésében. A kilátón ugyanis 2003 és 2005 között végeztek utoljára komplex rekonstrukciót, azóta csak karbantartási munkákat. Nemcsak a mészkőelemek felől kapott vizet a belső szerkezet, a tetőn lévő fém fedés sem zárja már úgy a nedvességet, ahogy kellene.
Mindezek fényében teljes körű műszaki felülvizsgálatot rendeltek el, amely statikai felmérést is magába foglal. Az ezt végző szakiroda tájékoztatása szerint a vizsgálat legalább 2 hónapot vesz igénybe, a munkálatok csak ezután kezdődhetnek meg. A szükséges költségek önkormányzati forrásból történő előteremtése sem egyszerű feladat.
A pontos menetrend tehát még kérdéses, annyi azonban bizonyos, hogy a kilátó még hosszabb ideig zárva kell, hogy maradjon.
Ezért szeretik a kirándulók
Az Erzsébet-kilátó nem méltatlanul népszerű: a csodás kilátás mellett számos turistaút vezet innen a Szépjuhászné, Makkosmária, Gazdagrét, a Normafa és Zugliget felé – mind bejárásra érdemes útvonal, amely remek kirándulást ígér. És persze ott van maga az épület, amelyet a főváros legmagasabb pontján, 527 méteren adtak át 1910. szeptember 8-án.
Eredetileg egy fából készült emelvény állt a helyén, amit 1908-ban bontottak le, miután 1902-ben a Budapesten rendezett nemzetközi szállodakongresszuson felmerült, hogy kilátót kellene ide építeni Erzsébet királyné emlékére. Sissi ugyanis nagyon szerette innen csodálni a panorámát. Egyszer így fogalmazott:
„csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel”.
Eredetileg nem ilyen lett volna a látványosság
Glück Frigyes javaslatára gyűjtés indult, és az építésre a budai polgárok 53 ezer koronát adtak össze. A tervezésre kiírt pályázatot Klunzinger Pál építész nyerte meg egy csúcsos kilátóval, és a munkálatok 1908. június 7-én meg is kezdődtek. A bírálóbizottság vezetője, Schulek Frigyes azonban a kivitelezés közben megváltoztatta a terveket:
kúpszerű tető helyett két teraszt alakíttatott ki.
Volt már bőven tapasztalata: ekkor már túl volt a Mátyás-templom át- és a Halászbástya megépítésén. Noha a költségek 60 ezer koronával túllépték így az eredeti terveket, a vezetőség rábólintott a dologra. Az egész építkezés így 240 ezer koronába került: 53 ezer korona származott a gyűjtésből, a többit a főváros adta hozzá.
A szocializmus idején vörös csillagot szereltek a tetejére, amelyet 1956-ben leszedtek, majd az 1960-as évek elején visszatettek – a rendszerváltás követően bontották el végleg. Fel azonban nem újították az épületet, így az 1990-es évekre nagyon leromlott az állapota: a felső szinteket le is kellett zárni a látogatók elől. Teljes felújítást 2003 és 2005 között végeztek, ám most minden jel szerint ismét szükség lehet egy komolyabb rekonstrukcióra.
Schulek Frigyes kalandos életutat járt be azelőtt, hogy az Erzsébet-kilátón dolgozott: gyerekként Kossuth Lajossal menekült a szabadságharc leverése után.
