Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ki ne emlékezne vissza nosztalgiával gyerekkorunk egyik különleges helyszínére, ahová kiemelt alkalmakkor vittek el minket szüleink: például születésnapra, vagy majálist ünnepelni. A budapesti Vidámpark mindig is a mulatságot jelentette, még akkor is, ha a hullámvasúton olykor felfordult a gyomrunk, ha épp előtte ettük meg az elmaradhatatlan hotdogot vagy vattacukrot.
A Vidámparkban azonban nemcsak mi töltöttünk el szívesen akár egész napokat is, már nagyanyáink idejében is működött a szórakoztató központ, de a pestiek valójában a 19. század elején is ide jártak mulatni, mivel a Vurstli – ez volt a Vidámpark elődjének korabeli neve, akkor költözött a Bazilika környékéről a Ligetbe.
A budapesti Vidámpark túlélte a történelem viharait is
A 19. századi Vurstli – ebben a források nem egyértelműek – vagy az ott megvásárolható tormás virsliről vagy a Bécsben működő bábszínházak közkedvelt szereplőjéről, Kolbász Jancsiról kapta a nevét.
A Vidámpark névváltozásai a történelem egyes korszakainak nyomát tükrözik: 1909-es megnyitása előtt például Amerikai Parkként emlegették, ám végül az Angolpark nevet kapta, majd később keresztelték át Nemzeti Parkká, a Tanácsköztársaság idején Néppark volt a neve, majd ismét Angolpark lett, aztán 1942-ben Hungária Park, és végül a Rákosi-érában kapta a Vidámpark elnevezést, amelyet végül a 2013-as bezárásáig nem változtattak meg.
A Vurstli, amely a későbbi Vidámpark elődje és vetélytársa volt tulajdonképpen, az 1880-as években élte fénykorát, és kiszolgálta a szórakozni vágyó pestieket.
Akadt itt számtalan mutatványos: fejszámoló művész, szőrös testű hableány, jósnő, és úgynevezett gyorsfotográfus is.
Így szórakozhattak az emberek a budapesti Vidámparkban
Természetesen maga a Vidámpark is bővelkedett látványosságokban, nem véletlenül múlta felül a Vurstlit látogatottságban egy idő után, annak ellenére, hogy a belépődíj mellett még az egyes játékokért is külön kellett fizetni. A Vurstli végül a második világháború előtt szűnt meg teljesen.
Már a megnyitásakor működött a Vidámparkban a hullámvasút, amit akkoriban amerikai magasvasútnak neveztek, de volt görkorcsolyapálya és barlangvasút is. De nemcsak a gyerekek szórakozhattak jól, a felnőttek is kimulathatták magukat: az Alpesi faluban tiroli zenekar játszott, de a honvéd és a bosnyák együttes is megtáncoltatta a népet.
1911-ben nyílt meg az elvarázsolt kastély, de Sudan falu néven, száz szenegáli közreműködésével, egy afrikai falu életét is bemutatta a Vidámpark, bár az ehhez hasonló, Európában máshol is népszerű „emberparkok” mai szemmel elég visszataszítónak tűnnek.
A második világháborúban a Vidámpark is megsérült, leégett az Alpesi falu, és 1950-ben államosították. Valójában nem ez jelentette a Vidámpark végét, ugyanis egészen a rendszerváltásig töretlen volt a népszerűsége, akkoriban kezdett hanyatlani, ám 2005-ben még Golden Pony-díjat is kapott.
Ez viszont sajnos nem mentette meg a 2013-as bezárástól, amikor a nem műemlék játékokat lebontották. Több ígéret is volt arra nézve, hogy máshol, korszerűbb szórakoztató elemekkel újranyitják, ám ez a mai napig sem történt meg.
(Címlapfotó: Fortepan/Horváth Lajos)
Ha kedveled a borzongást, akkor erről az elátkozott vidámparkról szóló cikkünk neked szól.
