Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Találunk a történelemben olyan embereket, akiket azért ismerünk, mert valakinek a férje, felesége, gyereke volt. Ezen személyek neve általában feledésbe merül, mert a másik árnyékában éltek és tevékenykedtek. Ennek azonban pont az ellenkezője igaz Ujszászy Istvánra, aki fontos szerepet töltött be a magyar hírszerzésben főként a második világháború során, ami pedig a magánéletét illeti: Karády Katalin vőlegénye volt.
Már az is izgalmas történet, hogy a pár miért nem házasodott össze: a források szerint Horthy nem engedélyezte a frigyet, és amikor a vezérőrnagy emiatt a nyugdíjazását kérte, a kormányzó ebbe sem egyezett bele. Hogy ennek pontosan mi volt az oka, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy bár Ujszászy munkája során Magyarország érdekeit próbálta képviselni, életútja nem teljesen makulátlan.
Így lett kém Ujszaszy
Ujszászy a 19. század végén, 1894-ben született Nagykőrösön, viszont családjáról és gyermekkoráról igen kevés adat maradt fenn. Tanulmányait többek között a soproni katonai reáliskolában végezte, majd 1912 és 1914 között a mödlingi katonai műszaki akadémiára járt, és hadnagyi rangot kapott. Az első világháborúban összességében több mint három éven át szolgált a fronton.
Kémkarrierje akkor indult, amikor megismerkedett Pokorny Hermann-nal. A kriptográfus volt az, aki a háború utáni Magyarországon megalapította a hírszerző és kémszolgálatokat. Ujszászy diplomáciát is tanult Bécsben, ehhez az engedélyt valószínűleg feletteseitől kapta.
Hírszerzői tevékenységét a francia fővárosban kezdte, annak ellenére, hogy nem beszélte a nyelvet. Különös, nemde? Ujszászy feladata ekkor feltehetően az volt, hogy a Párizson keresztül Spanyolországba tartó németekről gyűjtsön adatokat, olyanokról, akik politikai céllal utaztak a dél-európai országba.
Horthy nem hallgatott a kémre
A kém 1939-ben, a második világháború kitörésének évében került a magyar katonai és vezérkari elhárítás élére. Noha az ország ekkor még semleges volt, a férfi konzekvensen németellenes politikát folytatott, ebbe az irányba próbálta terelni Horthyt is. Úgy vélte, Magyarországnak az lenne a legjobb, ha összefogna a Szovjetunióval, és a két ország közösen lépne fel a román területi követelésekkel szemben. Ma már tudjuk, hogy ez nem valósult meg, és hazánk 1941-ben belépett a háborúba.
Ujszászy azonban nem adta fel könnyen az elképzelését, emellett pedig Karády Katalinnal együtt zsidómentő akciókat is folytatott, vagy fedezte azokat, és ezért sokan támadták. Ugyanakkor a Veréb-misszióban tanúsított magatartása igencsak megkérdőjelezhető. Az akció keretében három amerikai ejtőernyős azért érkezett Budapestre, hogy egy esetleges különbékéről tárgyaljon a magyarokkal, ám közben a német megszállás híre is elérte a fővárost.
Az amerikaiak Ujszászyhoz fordultak segítségért, ám ő ezt megtagadta.
1945 márciusában Ujszászyt a krasznogorszki különleges hadifogolytáborba szállították. Ez arról volt híres, hogy azokat őrizték itt, akiket valamilyen okból fontosnak tartottak, például propaganda célokra használták őket.
Bár a kihallgatási jegyzőkönyvek ebből az időből nem kutathatók, Ujszászy fogolytársai visszaemlékezéseikben igen negatív képet festettek a férfiról, aki mindig árulkodott az őröknek a többi rabról, hogy így magának előnyt szerezzen.
Valószínűleg hasonlóan megkérdőjelezhető tevékenységet végzett akkor is, amikor 1948-ban visszakerült Budapestre: az ÁVO vezetőjének írt jelentéseket, cserébe egy villában lakhatott, és saját házvezetőnője volt. Hogy pontosan mikor hunyt el, nem tudni, de valószínűleg visszaszállították a krasznogorszki táborba, és ott is halt meg.
Kevesen tudják, hogy Rubens, a híres festő is kémkedett, sőt komoly sikereket is elért.
