Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Komoly áradással szembesült a főváros 1946 telén. Mivel a második világháború során a hidakat felrobbantották, az ár szó szerint kettévágta Budapestet, elmosta az összes pontonhidat a két part között.
Bár az 1946-os téli áradás nem volt hasonlítható a korábbi években megszokottakhoz − 1940-ben és 1945-ben is sokkal komolyabb károk keletkeztek a mederben levonuló vízmennyiség miatt −, hatását tekintve sokkal súlyosabbnak bizonyult. Az összes ideiglenes hidat elmosta.
1945 végére több hajóhidat alkottak meg a Dunán, egy a Margit-szigetnél, egy a Petőfi és a Döbrentei tér között épült fel, egy pedig a Ferenc József híd (a mai Szabadság híd) hiányzó részét pótolta. Délen egy fából épült ponton vezetett a Horthy Miklós híd (a mai Petőfi híd) roncsain keresztül.
A Kossuth hidat még be se fejezték az áradás idején
A tél ebben az évben igen kemény volt, a Dunán zajlott a jég. A Kossut-hidat éppen építették, a munkások tudták, nagyon kell igyekezniük, ha még az áradás előtt be szeretnék fejezni.
Január 11-12-én aztán hatalmas mennyiségű víz zúdult a magyar fővárosra.
Arra számítottak, hogy minden ideiglenes átkelőt elmos majd, hiszen a hajóhidak nem tudnak a gyors folyásnak és a jégnek ellenállni, ezért mindenképpen fontos volt, hogy haladjanak a Batthyány teret a Kossuth térrel összekötő híddal, különben teljesen megszűnt volna az átkelési lehetőség
Buda és Pest között.
A Kossuth híd elkészültét nemcsak a zord időjárási körülmények nehezítették, hanem az alapanyaghiány is: az ideiglenes dunai uszodák, valamint a Weiss Manfréd-gyárban talált alkatrészek segítségével építették föl a 9 pilléres szerkezetet.
A jégtől féltették az átkelés lehetőségét
1945 májusa óta dolgoztak rajta, párhuzamosan pedig igyekeztek az egykori Ferenc József hidat is restaurálni. Nagy szerencséjük volt az előbbivel, éppen csak sikerült az ár érkezése előtt, január 11-re annyira stabilizálni a szerkezetet, hogy az magától meg tudjon állni a vízben. Egy nappal később az ár elvitte az állványt a híd alól, és elpusztította mindkét hajóhidat, a Margit-sziget déli felére épített, szovjet típusú cölöphíddal,
a Mancival és a régi Erzsébet-híd közelében felállított Böskével együtt.
1946. január 15-én a Kossuth híd északi járdáján megindulhatott a gyalogos közlekedés, 3 nap múlva, egy héttel azután, hogy a jég elpusztította a budapesti ideiglenes hidakat, kész lett a Kossuth híd is, ami 10 évig szolgálta a forgalmat. A Kossuth hidat 1956-ban elzárták a járműforgalom elől, 1960-ban pedig megkezdték az elbontását. Ma már csak egy tábla emlékeztet a Batthyány téri rakparton arra, hol is állt egykor. (Címlapképünk forrása: Fortepan)
Ha érdekelnek a dunai járművek is, ezt a cikkünket is olvasd el!
