Rengeteget változott a 20. században Budapest, egy-egy utcára vagy térre szinte rá sem lehet ismerni. Neked vajon sikerül rájönnöd, melyik közterületről mutatunk régi fotót?
Ezeket az elnevezéseket a legtöbben már nem ismerik, hiszen csak bizonyos tájakon használták őket, és ott is csak jó néhány évtizeddel ezelőtt. Te ki tudod választani, melyik gyümölcshöz tartoznak?
A budapesti háziasszonyok (és cselédjeik) a 19. század utolsó éveitől kezdve leginkább az újonnan épült vásárcsarnokokban szerezték be az élelmiszereket, de sokáig nagy népszerűségnek örvendtek a kisebb piacok is.
A nagy strasbourgi táncjárvány mindmáig a középkor legvitatottabb tömeges megbetegedése.
Komoly áradással szembesült a főváros 1946 telén. Mivel a második világháború során a hidakat felrobbantották, az ár szó szerint kettévágta Budapestet, elmosta az összes pontonhidat a két part között.
A hosszabb vállalatneveket, cégneveket hosszú ideje igyekeznek az emberek rövidíteni, nemcsak a közbeszédben, hivatalosan is. Most olyan mozaikszavakat gyűjtöttünk össze, amiket már nagyszüleink idejében is használtak. Kitalálod, mit rövidítettek velük?
Három berendezési tárgy elnevezését olvashatod a fenti címben, némelyiket láthattad is. De tudod-e, mire használták? Kvízünkben tippelhetsz.
Valóságos fenegyerek volt Zubovics Fedor huszárkapitány, aki nemcsak Ferenc József, de Garibaldi seregét is megjárta. Amikor épp nem katonáskodott, másokat tréfált meg, párbajozott, vagy találmányaival foglalkozott.
Valaha tóparti közpark, majd ivókút állt azon a területen, ahol ma a Hősök tere található. A főváros talán legfontosabb tere csak a századforduló után nyerte el nagyjából végleges formáját.
A mai negyvenesek és még idősebbek ismernek jó néhány olyan játékot, amely igazán szorosan tartozik hozzá a szocializmus éveihez. Ha van kedved egy szó szerint játékos múltidézéshez, tekintsd át velünk, mi minden fordult meg az átkosban a gyerekkezekben!
A koraszülöttek ellátásával kapcsolatban ma már leginkább a testkontaktus és az inkubátorok melegítő funkciója jut eszünkbe. Az, hogy miként sikerült a legkisebb apróságok életképessé tételét elfogadottá tenni, egészen elképesztő.
A 20. század közepéig, és különösen a 19. század végéig Budapesten – a Duna más szakaszaihoz hasonlóan – rengeteg halat fogtak. A fővárosi halászat emlékeit ma is őrzik bizonyos elnevezések, szobrok, közterületek nevei.
