Shakespeare műveit 400 évvel a halála után is forgatjuk, ám az angol drámaíró és költőről megannyi tévhit alakult ki. Például ezek.
Nem Shakespeare írta a műveit
A 18. században, közel két évszázaddal a halála után felröppentek olyan pletykák, amelyek szerint a darabjait nem is maga Shakespeare írta. Úgy gondolták, hogy valaki mást bízott meg ezzel.
Nem járt ugyan egyetemre, de rendkívül képzett volt: rengeteg idejét töltötte Londonban, ahol írni tanult és színházakba járt. Halála után, 1623-ban egy összeállítás jelent meg a darabjairól, amit John Heminge és Henry Condell színészek raktak össze. Ők személyesen is ismerték a legendás írót és még a végrendeletében is említette őket. Egyes feltételezések szerint nem segítettek volna Shakespeare-nek a halála után is, ha nem az ő művei lettek volna.
A történészek nem találtak semmi bizonyítékot arra, hogy ne ő írta volna a műveit, így az egész feltételezést csak szóbeszédnek tartják.
Az is tévhit, hogy minden darabja eredeti ötlet
Meglepő lehet, de Shakespeare-nek mindössze három darabja volt saját, eredeti ötlet: A windsori víg nők, A vihar és a Lóvátett lovagok. Még a leghíresebbek, mint a Rómeó és Júlia, illetve a Hamlet is mások meséin alapultak.
Az 1600-as évek elején már nyílt titok volt, hogy Shakespeare meglévő történeteket dolgozott fel, azonban ez tudott működni, hiszen merőben megváltoztatta a cselekményeket, új karaktereket adott hozzá a sztorihoz és jobban kidolgozta a már meglévőket. Sok esetben a darabok vége is különbözött az eredetitől, ez által egy teljesen új köntösbe csomagolta őket.
Az erkélyes jelenetet sokáig félreértették
Mindenki számára ismerős lehet a Rómeó és Júlia című darabjából a híres jelenet, amikor Júlia az erkélyen kérdezi meg szerelmét, hogy „Miért vagy te Rómeó?”
Az eredeti angol szövegben azt kérdi, hogy „Wherefore art thou Romeo?”, amit sokan a wherefore szó miatt félreértettek, hiszen úgy hangzik, mint a where kérdő határozószó, és úgy hitték azt kérdezi Júlia, hogy „Hol vagy te, Rómeó?”. A wherefore ezzel ellentétben a korai angolban miértet jelentett, ezzel megváltoztatva a társalgásuk jelentését: Júlia szerelme nevére kérdez rá, hogy miért hívják így, ezzel is utalva a családjaik közötti viszályra.
Balszerencsét hoz Macbeth alakja
A Macbethhez kapcsolódó babona máig sokakat foglalkoztat, pedig valójában egy félrevezető történetre épül. Egy 1898-as újságcikk – amelyet Max Beerbohm írt – azt állította, hogy Hal Berridge, a darab eredetileg Macbethet alakító ifjú színésze megbetegedett, ezért maga Shakespeare ugrott be helyette.
Később bebizonyították, hogy mindez sosem történt meg: Shakespeare nem játszotta el Macbethet, mi több, Hal Berridge valójában nem is létezett. A történet mégis fennmaradt a köztudatban, és máig tartja magát a hiedelem, hogy Macbeth nevének kiejtése balszerencsét hozhat.
Ha érdekelnek még további rejtélyek Shakespeare életéből, ezt a cikkünket is ajánljuk.
