Így aludtak az emberek régen: nem 8 órát pihentek egyhuzamban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha valaki éjszaka, például éjfél és hajnali három körül felébred, és nem tud azonnal visszaaludni, hajlamos azt hinni, hogy alvászavara van. Pedig a kutatások szerint ez a jelenség régen teljesen természetes volt. Az emberek két részletben pihentek: először sötétedéskor, majd egy rövidebb ébrenléti időszak után reggelig aludtak.

A két alvás között gyakran végeztek apróbb teendőket: beszélgettek, imádkoztak, olvastak, vagy egyszerűen csendben pihentek, amíg újra elálmosodtak. Történelmi források, köztük naplók, levelek és irodalmi művek is megerősítik, hogy a kétfázisú alvás a mindennapok része volt. 

Így aludtak az emberek régen

A középkorban és a kora újkorban az emberek számára a két részletben való alvás nem furcsaság volt, hanem a természetes életritmus része. Az éjszaka közepi ébrenlét nem szorongást, hanem nyugalmat váltott ki az emberekből: a sötét, csendes órák alkalmat adtak a befelé fordulásra.

A régi alvási szokásokat a mesterséges fényforrások és a munka világa borította fel
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

Megváltoztak az emberek szükségletei

A változás a mesterséges fény megjelenésével kezdődött.

Az olaj- és gázlámpák, majd az elektromos világítás megjelenése meghosszabbította a nappalt, és eltolódott a lefekvés ideje.

A késő esti fényhatások csökkentették a melatonin, azaz az alvást segítő hormon termelődését, így az emberek egyre később aludtak el, a két alvási ciklus közötti természetes ébrenlét pedig fokozatosan eltűnt.

Az ipari forradalom tovább gyorsította ezt az átalakulást.

Idézőjel ikon

A gyárakban és irodákban bevezetett kötött munkaidő megkövetelte, hogy az emberek kiszámítható alvásrend szerint éljenek.

A folyamatos, nyolcórás alvás jól illeszkedett az új társadalmi és gazdasági rendszerhez, és a kétfázisú rendszer néhány generáció alatt feledésbe merült. Érdekesség, hogy a modern kísérletekben, amikor a résztvevőket teljes sötétségben és mesterséges fény nélkül vizsgálták, sokan spontán visszatértek a régi ritmushoz.

A fény ma is alapvetően befolyásolja az alvásunkat. A téli hónapokban, amikor kevesebb a természetes fény, a cirkadián ritmus könnyen felborul, és ez hangulatunkra is hatással van. A szakértők szerint ha valaki éjszaka felébred, nem érdemes aggódnia: ez nem kóros állapot, hanem egy régi beidegződés. 

Ha kíváncsi vagy a kórra, amely mellett még napi 18 óra alvás is kevés, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.